Megkezdtük a 2014-es tanév szakköri foglalkozásait, melyekről igyekszünk rendszeres tudósítást adni a nagyérdemű olvasóinknak
Ebben a félévben a hajdúsámsoni veskóczi Budaházy famíliával fogunk megismerkedni. Biztosan emlékeznek még néhányan a dédszüleink közül, hogy élt itt néhány nemesi család, akik a falu életének irányításából sokrétűen kivették a részüket. Nos, a Budaházy család mindenből oroszlánrészt vállalt.
Nagyon érdekes ez a família, hiszen azon mai nap is élő 12 Árpád kori Ung megyei családok egyike, melynek eredete felnyúlik a honfoglalás korába, s ott a mondák ködébe vész.
Emlékeznek a felnőttek és nagydiákok a hét vezérre, akik a magyarok őseit vezették be a Kárpát-medencébe a Vereckei-hágón keresztül? Alattuk szolgált egy Buda nevű kapitány, aki az első őse volt ennek a családnak. A kutatások egészen az 1200-as évekre vezetnek vissza, s napjainkban is folytathatóak.
Irénke néni olyan szerencsés, hogy minden adat a birtokában van, hiszen ő is Budaházy leszármazott. Így testvérével, Jóska bácsival, aki rendszeresen eljön a szakköri foglalkozásainkra, elmesélik nekünk szépen apránként a család történetének lényegét.
Az elmúlt két foglalkozáson az alábbiakat ismerhettük meg:
A veskóczi Budaházy családok az 1710-es évektől fogva Hajdúsámsonban letelepedett és itt élő nemes emberek voltak. Az első őse a sámsoni ágnak veskóczi Budaházy Zsigmond és felesége hadházi Balku Anna volt. Zsigmond II. Rákóczi Ferenc szabadságharcában, mint lovaskapitány harcolt végig.
A házaspár fia veskóczi Budaházy Dániel /1717-1781/ lett az ősapja a hajdúsámsoni ágnak. Felesége parlagi Parlaghy Julianna, aki leánya volt annak a Parlaghy családnak, akik Dombostanya-Debrecen határában lévő Úrdombon éltek, s az egész terület birtokosai voltak. Ezen a helyen ma Parlag falu templomának romjai láthatóak.
Itt élt dr. Budaházy Béla genealógus-levéltáros, aki unokatestvérével, dr. Budaházy Menyhérttel együtt szorgos munkával összeállította a kezdetektől a családi krónikát. Ezt a munkát folytatta Irénke néni és Jóska bácsi, hogy a ma élő leszármazottak is ismerjék meg őseiket, múltjukat, és a nagy nemzetség életét ne feledje el az utókor sem. /Az ő munkájukat segítették a rokonok is./
A Budaházy családok az 1750-es évektől nagyon sokféle adománnyal támogatták a falu fejlődését. Az iskola működését segítették, az egyháznak harangot adományoztak. Ez a harang tiszta csengésű D-hanggal még ma is szól. Szőlőföld parcellákat osztottak és a tovább bővült kertekkel együtt kialakult Sámsonkert az 1820-as években. 1844-ben Budaházy Imre /Irénke néniék ük nagyapja/ 56 pontból álló törvénycikket ad ki a kertekre vonatkozóan, és ő volt a református egyház főgondnoka is.
A Budaházyak nagy hazafiak is voltak, hiszen az 1848-as márciusi forradalomban három nemzetőr csapattal vettek részt. Sokat foglalkoztak a lakosság kulturálódásával, tanulásával. Olvasókört alapítottak, melynek Budaházy Gyula volt a vezetője. Ő az, aki iskolánk első igazgatójának, Szöőr Gyula bácsinak az apósa. Tehát, igazgató bácsi felesége Budaházy Anna volt.
Az itteni családok az egyház életéből is kivették a részüket, adományokat is adtak, melyek a mai napig megvannak a református templomunkban.
Megnézegettük a régi fotókat is. Számunkra nagyon érdekes ruhákban jártak, s nagyon elegáns komoly embereknek láttuk őket.
Az is tetszett nekünk, hogy a Budaházy nemzetségi találkozót meg tudtuk nézni az interaktív táblánkon, mert Edina néni kivetítette az internetről. Csak be kell írni a keresőbe, hogy: Budaházy találkozó 2014. június 7.” és már láthatjuk a fotókat, olvashatjuk a róluk szóló cikkeket.
Ez még csak a kezdet. Egész félévben nagyon érdekes programok várnak ránk, így biztosan sok érdekességgel gazdagodva zárhatjuk majd a szakköri tevékenységünket.
Hajdúsámson, 2014. szeptember 10. a 2. c. szakkörösei
