Decemberi jeles napok

December az év utolsó hónapja. Szeretjük és várjuk. Örülünk, amikor friss takaróval bevonja a tájat, nyugodt és méltóságos külsőt ad a vidéknek.
Ugyanakkor izgalmas hónap is a december. Érdekes ünnepek sorát hozza el, amelyekre már a készülődés is gyönyörűség.
Ezt a hónapot is három elnevezés illeti a népszokás szerint:
     • December
     • Karácsony hava
     • Álom hava
 

December 2. – Advent kezdete

Az Advent szó az Úr eljövetelét jelenti (Adventus Domini). A kis Jézus születésére való várakozás, felkészülés, a reménykedés időszaka.
András nap utáni első vasárnappal kezdődik, és december 24-ig, a szentestéig tart.
Fontos jelképei is vannak, mint a fény, az adventi koszorú, a betlehemi csillag, a jászol.

A fény: a felkelő napra, a világ világosságára mutat, ezért a legfontosabb jelképe ez ennek az ünnepnek.
Az adventi koszorú: a négy gyertya a négy vasárnapot jelképezi. A köztük lévő hely a hétköznapokat jelenti.
A betlehemi csillag: Jézus születésének hírnökeként tartjuk számon. Ez vezette a háromkirályokat Jézushoz.
A jászol: a legbeszédesebb jelkép. Itt találták meg a kis Jézust.

December 6. – Szent Miklós napja

Szent Miklós püspök a diákok középkori patrónusa, a szegények megsegítője. Világszerte elterjedt a jó püspök személyével kapcsolatban az ajándékozás szokása.
A magyar Mikulás a Fejér megyei Nagykarácsonyban lakik.
 

December 13. – Luca napja

Ezt a háromlábú széket Luca napján kezdték el készíteni a férfiak. 13 féle fából és 13 napig olyan lassan, hogy csak karácsonyra készüljön el.

- Aki az éjféli misén a Luca-széken ült, az láthatta a boszorkányokat.
- Másik hiedelem szerint a lassan készülő munkavégzésre utal: „Úgy készül, mint a Luca széke!”
 

December 24. – Karácsony előestéje – Ádám és Éva napja

Ez a meghitt este a kereszténység egyik legnagyobb ünnepének, a karácsonynak a kezdete. A szeretet ünnepe, melyet szentestének is nevezünk.
A kis Jézus megszületését ünnepeljük. A családok együtt ülnek az ünnepi asztalhoz, megajándékozzák egymást, s gyertyát gyújtanak a fenyőfán.
 

December 25. – 26. – Karácsony első és második napja

Ezekhez a napokhoz az egyik legősibb népszokásunk, a regölés hagyománya fűződik. A legények a falut járva jókívánságaikat adták elő a gazdának, aki étellel, itallal kínálta meg őket.
26-án István napján államalapító Szent István névünnepén a családok tovább folytatják a karácsonyi vendégeskedést, együttlétet.
 

December 31. – Szilveszter napja

Ez az év utolsó napja. A hozzá kapcsolódó szokások közül a legelterjedtebb a téltemetés és a vénlánycsúfolás. Több helyen a legények zajkeltéssel – (kereplővel, láncos bottal, vasfazékkal) – ünneplik a búcsúzó évet.
A világ szinte minden táján átmulatják az emberek a búcsúzó ó-, és az érkező újévet összekötő éjszakát.
Éjfélkor pezsgővel koccintanak, s boldog újévet kívánnak egymásnak.

Minden kedves olvasónak Békés Boldog Új Esztendőt kívánok szeretettel!