A második nagyobb programunk már külső helyszínre viszi tanulóinkat. Iskolabuszunk így nemcsak az úszásoktatást szolgálja, hanem a gyerekek turizmusában is fontos szerepet tölt be.
Minden szerdán az 5. órában a hatodik évfolyam valamelyik osztálya jön a kísérő kollégával és velem, hogy részese legyen a múlt megismerésének. Első csoport a 6. b osztály volt, kiket Egriné Nagy Éva és Balázs Bernadett kolléganők kísértek el.
A templomrom megismerése és körüljárása után tartott ismertetőm összefoglalta a történelmi tudnivalókat, a hajdúsámsoni kapcsolatot és egy kis tájvédelmet is beloptam az előadásba. A tanulók 13+1 kérdéses feladatlap kitöltésével adtak számot figyelmükről, és próbálták rögzíteni az ismereteket.
Aranyosan, érdeklődő izgalommal, a terepet kutatva töltötték ki a feladatlapokat, majd egy óra múlva visszatértünk az iskolába.
Nagyon bízom benne, hogy értékes kincs birtokosai lettek nebulóink, s ha idejük engedi, a szülőkkel is felkeresik ezt a templomromot az ősgyepes puszta szélén.
És most egy kis történelem azoknak, akik a honlapon követnek bennünket:
Parlagi templomrom
Eredeti nevén Parlag.
A falu neve a XV-XVI. századi Szabolcs vármegye egyik legvagyonosabb családjának nevéből származik. Az Úrdombnak hívott kiemelkedésen valaha a Parlaghyak kastélya állt.
Ők a parlagi Parlaghy család, akiket a történelem már l511-ben említ.
Parlagi Parlaghy László nándorfehérvári kapitány a nagy Hunyadiak mellett harcolt.
I. Ferdinánd király idejében parlagi Parlaghy Miklós kapott adománylevelet hősies tetteiért.
Az 1500-as években a török dúlás idején is találkozhatunk a család tagjaival.
Hajdúsámson történelmével is szoros kapcsolatban áll a család, hiszen a Budaházy nemzetség egyik kiemelkedő egyénisége, veskóczi Budaházy Dániel (1717-1781) vette feleségül parlagi Parlaghy Juliannát (1734-1791), aki az akkori legnagyobb birtokos leánya volt.
(Parlagi Parlaghy László és Kovács Borbála voltak a szülők.)
Kettejük házasságából 9 gyermek született, kik közül 5 fiú és 1 leány vitte tovább a történelmet, s alapította meg a hajdúsámsoni Budaházy ágat.
Emléküket a hajdúsámsoni „Kegyeleti Sírkertben” őrizzük.
A falu román stílusú temploma az 1200-as években már állt. 1210-es írásos dokumentumban már faluként említik Parlagot.
Első okleveles említése: 1323.
Ez a kor a történelemben Magyarország vonatkozásában:
I. Károly nagy király - aki a köznyelvben Károly Róbert Anjou-házi nagy király néven ismert - ekkor uralkodott (1308-1342). Viszont 1310-ben lett érvényesen harmadszorra megkoronázva.
A XIV. század folyamán erősödött meg itt a Parlaghy család, akik kegyúri templomukat gótikus szentéllyel, sekrestyével egészítették ki.
(A kegyuraság az egyháztól eredő kiváltság, melyet az egyház azok számára ad, akik a templomok, kápolnák, javadalmak alapítói vagy azoknak jogutódai.
Így a kegyuraság megszerzésének egyetlen jogcíme az alapítás. Az alapítás és az adományozás mellett az is feltétel, hogy az alapító keresztény legyen.)
1348-ban és 1410-ben földrengés rongálta meg az épületet (elrepedtek a falak), így az végképp használhatatlanná vált.
Ugyanakkor a Parlagi család Zsigmond korának egyik legnagyobb birtokosa lett Debrecen környékén.
Így aztán volt pénzük a régi helyén egy új templom építésére a XIV. század végén, vagy a XV. század elején. A viszonylag nagyméretű, gótikus, egyhajós templomhoz torony is készült. A szentély közepén helyezték el a korábbi falakba bevésve a kegyúri kriptát.
A népes falu 1555 után lassan elnéptelenedett. Az 1594. évi tatárdúlást még valahogyan kiheverte, de 1660-ban, a török hadjárat során teljesen elpusztult.
(Mint tudjuk a török konfliktusok az 1526-os mohácsi vésztől 1699-ig, az oszmánok kiűzéséig tartottak.)
A falu a 16. században 30-40 telkes falu volt.
A török dúlás idején, a XVI. századra, 1660 körül elnéptelenedett, ezt követően vette zálogba Debrecen.
Az 1850-es évekig csapszék is állott itt, az Úrdomb nevű részen.
„Puszta templomát”, annak téglaanyagát a város a XVIII. század elején felajánlotta a Szent Anna-templom építéséhez.
A romok feltárását és az ásatást a Déri Múzeum munkatársai végezték.
A templomot először 1908-ban, majd 1985-ben tárták fel, 1993 óta pedig – a Rácz Zoltán tervezte – organikus emlékmű is hozzátartozik. Tehát a tervező igyekezett beleilleszteni a tájba a helyrehozott templomromot.
Rácz Zoltán építész az 1980-as évek közepén dolgozott a romok feltárásánál.
Beszámolt arról, hogy a középkorban ott állt Parlag falu, melynek első templomát valószínűleg még a tatárjárás előtt emelték.
A tatár pusztítás után a falu újra benépesült, s a román stílusú templomának hajóját bővítették.
A templomépületnek az előcsarnok és a szentély között elterülő legtágasabb belső tere (a kiszögellések nélkül): a hajó. A padsorok a templomhajóban vannak.
Feltárás
A csaknem 30 évvel ezelőtt végzett ásatás több célt is szolgált. A legfontosabbnak a fűvel benőtt főleg tégla (itt-ott kővel kevert) romfalak feltárását, további pusztulásuk megállítását ítélték. Szintén kiemelt szerepet kapott az egyes építési periódusok világosan elkülöníthető bemutatása. A faragott kőtöredékeket, a csontvázakat a Déri Múzeumba szállították.
Íme, a feladatlap, ha játszani kerekedik kedvük!
Hasznos szórakozást!
Rejtvény
1. Honnan kapta ez a hely a nevét?
____________________________________________________
2. Milyen kapcsolat van Parlag és Hajdúsámson között?
____________________________________________________
3. Román stílusú templomát mely évtől említik?
____________________________________________________
4. Mi a kegyuraság és mi a feltétele, hogy azt valaki megkapja?
____________________________________________________
5. Miért vált használhatatlanná a templom?
____________________________________________________
6. Kik és hányadik században építették újjá?
____________________________________________________
7. Minek köszönhető, hogy a XVI. századra elnéptelenedett?
____________________________________________________
8. Kik végezték a romok feltárását?
____________________________________________________
9. Ki tervezte az új templomot?
____________________________________________________
10. Mi a templomhajó?
____________________________________________________
11. Mi volt a feltárás célja?
____________________________________________________
12. Hol őrzik az értékes részeket, tárgyi bizonyítékokat?
____________________________________________________
13. Miért lett természetvédelmi terület ez a rész?
____________________________________________________
13+1. Hogy nevezik Dombos tanyának ezt a részét, és milyen terület ez?
________________________________________________________
Szeretettel búcsúzom az első foglalkozás után. Öt héten át minden szerdán, az ötödik órában a 6. évfolyam más-más osztálya részesül ebből a programból. Terveink szerint a második félévben folytatjuk, hogy a lehető legtöbb osztály eljuthasson kincseink színhelyeire.
Tóthné Szathmáry Irén
könyvtáros
