Február - Böjtelő hava - Télutó - Jégbontó hava

2020. február 05. Február - Böjtelő hava - Télutó - Jégbontó hava

Petőfi Sándor: A tél halála (részlet)
Durva zsarnok, jégszivű tél,
Készülj... készülj, a halálra!
Jármodat megunta a föld,
És ledobja valahára;
Szabadság lesz! ím, az ég is
Ideszegődött a földhöz,
Fegyvertárából, a napbul,
Tűznyilakkal rád lövöldöz.


A hónap latin neve, Februarius a klasszikus szerzők szerint a szabin februm, „tisztulás” szóból ered. Keresztény időkben a február a böjt első hava lett, mivel a nagyböjt kezdete rendszerint ebbe a hónapba esik. A februárban kezdődő vasárnapok már a húsvétra néznek, tehát nem visszafele a karácsonyra, hanem előre a húsvétra. Erre utal a hónap régi magyar neve: Böjtelő hava.
Nevezték Halak havának is, mivel február 21-e és március 20-a között a Nap a Halak jegyében jár.

Február 2. – Gyertyaszentelő Boldogasszony

Mint az ünnep neve is elárulja, ilyenkor szoktak gyertyát szenteltetni a katolikus falvakban. A hagyományos, magyar paraszti társadalomban a szentelt gyertya a bölcsőtől a koporsóig elkísérte az embereket. A szentelt gyertyát a sublótban, ládafiában tartották. Általánosan elterjedt időjárás- és termésjósló hiedelmek kapcsolódnak ehhez a naphoz. Az időjárással összefüggésben a várható termésre is jósoltak. „Ha gyertyaszentelő fényes, akkor szűk termés lesz!”

Február 3 – Balázs napja

Ó, szent Balázs légy mellettünk,
óvj meg minden bajtól,
Torokfájás, más nyavalya,
tőlünk elmaradjon.

A szent legendája alapján mindenfajta torokbetegség gyógyítójának tartották. E napon volt szokásban az ún. Balázs-áldás vagy balázsolás, Balázs-járás. Almát is szenteltek ilyenkor, abban a hitben, hogy a torokfájás ellen alkalmas gyógyszer. Maskarába öltözött gyermekcsoportok jártak házról házra.
Balázs napjához is kapcsolódik időjárásjóslás, ha ezen a napon esik, akkor nyáron jég veri el a termést. Baranyában, Szeged környékén is a szőlő négy sarkában megmetszenek egy-egy tőkét, hogy a madarak ne bántsák a termést.

Február 5. – Ágota napja
E naphoz néhol az a hiedelem fűződik, hogy alkalmas a házi férgek eltávolítására. A jászladányiak és a jugoszláviai magyarok ezért körülsöprik a házat és az ólakat.
Az időjárást illetően ismert ugyancsak a jugoszláviai magyarok körében az alábbi regula: „Ágota még szorítja, de Dorottya majd tágítja”


Február 6. – Dorottya napja
Dorottya-nap időjárási regulája közismert: „Ha Dorottya szorítja, Julianna tágítja.” Vagyis, ha Dorottya-napkor fagy, akkor Julianna napjára (febr. 16.) megenyhül az idő.


Február 14 – Bálint napja

Az e napi időjárásból a várható termésre jósoltak. Facsemetét is szívesen ültettek Bálint-napkor abban bízva, hogy akkor hamarabb erősödik meg. Úgy vélték, e napon választanak párt a verebek, ezen a napon jönnek vissza a vadgalambok, a tavaszt jelezve.


Február 19 – Zsuzsanna napja
Ezen a napon azt várták, hogy megszólaljon a pacsirta, mert a tavasz közeledtét jelzi. Jó idő esetén elkezdték a trágyát széthordani, és megkezdték a szántó-vető munkák előkészületeit.

Sok Zsuzsanna napokat vígan elérhesd
Napjaidat számlálni ne légyen terhes.
Az ég harmatja szívedet újítja,
Áldások árja házod elborítja.

Agyon Isten nektek sok Zsuzsanna napot,
Eső ellen egy nagy bükkfa kalapot,
Hogy rajtatok ne maradjon a szegény állapot!


Február 24 – Mátyás napja

Közismert időjárási regula fűződik ehhez a naphoz: „Ha Mátyás jeget talál, akkor töri, ha nem talál, akkor csinál.” A hideg idő jó termést, a szeles idő kevés tojást jelzett. A halászok a Mátyás-napkor fogott halat az egész évi szerencsés halászat előjelének tekintették.


Farsang

A farsang időszaka vízkereszttel, január 6-val kezdődik, és a húsvétvasárnapot megelőző 40 napos böjt kezdetével zárul. A farsangi szokások – többnyire február hónapban–farsang végére, farsang farkára tehetőek, farsangvasárnapra, farsanghétfőre és húshagyókeddre.
Az előkészületek azonban már a farsangvasárnapot megelőző csütörtökön kezdődtek.

Kövércsütörtökön, másképpen zabálócsütörtökön
Szeged vidékén jó zsíros ételeket főztek és sokat ettek abban a hitben, hogy így bő lesz a termés, és kövérre híznak a disznók. Az Ipoly menti falvakban kövércsütörtökön húst, pogácsát, tepertőt, kolbászt, káposztát ettek. A Mura-vidéki Radamoson dobozú csütörtöknek nevezik a napot, talán a dobzodó szó elhallásából.
 

 

Február 5. Kalocsa Róza író, pedagógus (1838–1901)



A pedagógus családból származó tanárnő az elsők között volt, akik szorgalmazták a magyar nyelv tanítását az iskolákban. Az ország számos intézményében tanított, Szatmáron a protestáns leánynevelő intézetnek, Debrecenben a református felsőbb leányiskola internátusának, Pesten az Evangélikus Református Felsőbb Leányiskolának volt igazgatója. Sokat publikált (gyakran férfi álnév alatt).
Néhány műve: A növendékek iránytana, Tündérkert, Az illem könyve, Mondafüzér, Syllabaire Franqais. A nagymama regéi. Regék, mesék és elbeszélések mindkét nembeli gyermekek számára.
 

Február 16. Polányi Laura (Striker Sándorné) történész (1882–1959)



Híres család tagja, az első nő volt, aki bölcsészdoktorátust szerzett a budapesti egyetemen, utána  a Statisztikai Hivatal könyvtárában kezdett dolgozni. 1911-ben saját lakásukban kísérleti iskolát nyitott, amelyet a megszokott porosz nevelés helyett szabad, liberális szellemiség jellemzett. Anyja, Wohl Cecília példáját követve irodalmi szalont is fenntartott, ahol a kor szinte valamennyi jelentős művésze megfordult. Tagja volt a Társadalomtudományi Társaságnak és egyik szervezője a radikális asszonycsoportnak. 1939-ben az Egyesült Államokba emigrált, ahol Laura Striker néven lett ismert történész és feminista.
 
 

Február 19. Kossuth Zsuzsanna fő ápoló (1817–1854)



Kossuth Lajos legfiatalabb húga, a szabadságharc idején Kossuth kinevezte országos főápolónőnek. Hetvennél több tábori kórház szervezésében és felszerelésében vett részt, és kivette részét az ápolási munkából is. Visszaemlékezések szerint a gyógyítás mellett vígasszal, jó szóval is segített. A bukás után Kossuth emigrációba kényszerült, Zsuzsanna a család többi tagjával együtt menekülni kénytelen. Orosz, majd osztrák fogságba estek, a pesti Újépületben tartották fogva. Felmentése után az országban maradt, családja fenntartása érdekében kosztosokat tartott.
 
 

Február 20. Róna Emy festő, grafikus (1904–1988)



Az Iparrajziskolában Vesztróczy Manónál, majd Párizsban a Colarossi-iskolában tanult. Az Új Művészek Egyesületének tagja volt. Legtöbben gyerekkönyv illusztrációival találkoztak. Talán nincs gyerek, aki ne ismerné az  Öreg néne őzikéjét. 1925-ben Róna Klárával volt közös kiállítása Párizsban. Hosszú élete során számtalan csoportos és egyéni kiállításon mutatkozott be. 1983-ban az Érdemes Művész elismeréssel tüntették ki, 1987-ben Gyermekekért díjat kapott.
 

Február 22. Rotschild Klára divattervező (1903–1976)



Apja, Rotschild Ábrahám női divatszalonjában tanult, 1934-ben önálló szalont nyitott a Belvárosban. Választékos, hibátlan ízlésű kreációi itthon és külföldön is híresek voltak. A következő évtized a tragédiáé volt, Klára szülei Auschwitzban, férje munkaszolgálatosként halt meg. A háború után a családi üzleteket államosították, egy ideig újságárusként dolgozott. 1953-ban azonban megnyílt a Különlegességi Női Ruhaszalon a Váci utcában, Rotschild Klára vezetésével. A párizsi divatot követő modellek vevői művészek, neves orvosok, tudósok, diplomaták voltak, nemcsak Magyarországról, de az egész világból érkeztek a kuncsaftok.
 
 

Február 22. Orgonista Olga műkorcsolyázó (1901–1978)



A műkorcsolyasport első Európa-bajnokságát nyerték Szalay Sándorral párosban 1930-ban a bécsi Európa-bajnokságon, második a szintén magyar Rotter-Szollás páros lett. A Budapesti Korcsolyázó Egylet sportolójaként megnyerték az 1928-ban első ízben rendezett magyar bajnokságot, a következő évben a Budapesten rendezett világbajnokságon ők nyerték a magyar páros műkorcsolyázás első világbajnoki érmét, bronzérmesek lettek. 1931-ben megvédték Európa-bajnokságukat, ugyanabban az évben a Rotter-Szollás páros mögött másodikak lettek a világbajnokságon.
 

Február 24. Széchy Ágnes újságíró, állatvédő (1923–2000)



A magyar állatvédelem úttörője, nemzetközileg is elismert környezet- és állatvédő. Alapító tagja a Fauna Egyesületnek, szerkesztője a Fauna Híradónak, hazai és külföldi folyóiratokban  jelentek meg publikációi a témában. 
A WSPA (állatvédő világszövetség) elnökségi tagja volt. Sok éven át dolgozott az állatok jogainak elfogadtatásán. Megérte, hogy teljesült legfontosabb célja, Magyarország 1998-ban törvényt hozott az állatok védelméről és kíméletéről. Komoly része volt ennek a törvénynek a létrejöttében. Munkásságának elismeréséül megkapta a Pro Natura díjat és a Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét.