Január - Vízöntő hava - Boldogasszony hava –Télhó – Fergeteg hava

 Az egyházi év következő hónapja, mely ugyancsak a karácsonyi ünnepkörhöz tartozik: Január (Vízöntő hava). „Januáriusnak hívták a régi rómaiak, Jánosról, aki volt Itáliának első királya. S mivel a nap is e tájban tér meg az égnek abroncsán, és hosszabbodik, s a világosság nevelkedik, a setétség pedig kisebbedik… A keresztyének Boldogasszony havának nevezték.

Boldogasszony hava
Folyjon ez esztendő kívánt békességben,
Kívánom, boldogul múljon, menjen végben.
Maradjon meg édes hazánk csendességben,
Mindenre áldás szálljon nagy bőségben.

Január 1. – A béke világnapja:

1968 óta minden év január 1-je a katolikus egyház ünnepe. (World of Peace), a béke világnapja. 2000. január 1-jétől az ENSz kezdeményezésére világi ünnepként is jelen van. VI. Pál pápa óhaját követve a pápák évtizedek óta a békére vonatkozó gondolatokkal fordulnak a világhoz.

Január 6. Vízkereszt:

Az egyik legősibb keresztény ünnep, a karácsonytól vízkereszt napjáig tartó 12 szent nap zárónapja. Ezen a napon hagyomány a házszentelés, de a karácsonyfa lebontásának is ez a napja. A nyugati egyházak erre a napra teszik a Háromkirályok látogatását is a kis Jézusnál. A magyar vízkereszt elnevezés a víz megszentelésének szertartásából származik.
A januári hideg eléggé csípős tud lenni, a sál, sapka, kesztyű mindenféleképpen elkél.

Január 13,- 18 Veronika és Piroska napja:
Nem árt Veronika napján még vastagabb gúnyát magunkra húzni, hiszen úgy tartják, hogy ez az év leghidegebb napja.
Sajnos ezek után sem garantált, hogy nem lesz szükségünk melegebb ruhára, hiszen: "Ha Piroska napján fagy, negyven napig el nem hagy", mondja a népi regula. Persze még korai ezen gondolkozni, de ha szeretnénk, mondjuk a nővérünket férjhez adni, csak kössünk egy piros kendőt Piroska napján a nyakába, s akkor biztos, hogy még ebben az évben meglesz az esküvő.

Szent Piroska Turul-házi magyar királylány, aki Szent László leánya volt, majd Könyves Kálmán nevelt gyermeke lett. Iréne néven bizánci császárnéként jeleskedett.. Komnénosz János bizánci császár vette feleségül és a Piroskából Iréne (Béke) névre átkeresztelt császárné méltó segítője és hitvese volt urának.
Cselekedetei, szent élete alapján nevezhetjük őt, Szent Piroskának.

Január 22. – A magyar kultúra napja:

   „Ne legyen kultúra magyarság
     és magyarság kultúra nélkül.”
         Kodály Zoltán

A magyar kultúra napját 1989 óta
ünnepeljük, annak
emlékére, hogy

Kölcsey Ferenc (1790-1838) ezen a napon fejezte be a Himnusz megírását. A költemény megírása előtt minden felekezet a maga imádságát énekelte. Ekkor viszont megszületett az össz magyarság egységes himnusza, melynek zenéjét Erkel Ferenc komponálta. A himnusz már nem csak vallásos tartalmakat fejezett ki, hanem bölcseleti mondanivalója is van számunkra.

Az ünnep megteremtője: ifj. Farsang Árpád zongoraművész, aki később kultúrdiplomata lett. Így vélekedett: „Ez a nap annak tudatosítására is alkalmas, hogy az ezeréves örökségből meríthetünk, és van mire büszkének lennünk, hiszen ez a nemzet sokat adott Európa, a világ kultúrájának.” „Kultúránk tesz felismerhetővé bennünket…”

Január 22-e Vince napja:

Vince napjához időjárási regulák fűződnek.
Nevének értelme: győzedelmes.
Ünnepének kalendáriumi helyéből adódik, hogy ősidőktől kezdve úgy tisztelték, mint aki legyőzi a tél sötét hatalmait és előkészíti a lassan közeledő tavasz útját.
Nevének a vinum szóval rokon hangzása magyarázza, hegy a szőlőművesek névnapjának időjárásából a következő bortermésre szoktak jósolni: a franciák, hollandok, németek, csehek, horvátok, és velük együtt természetesen a magyarok is.
A Vince-napi regula első hazai előfordulása a pesti ferencesek középkori misekönyvének 1498 tájáról származó kézírásos bejegyzése.
Országszerte emlegetett verses regula:
„ha Megcsordul a Vince,
tele lesz a pince”

Ezért jeles nap a borászok és borkedvelők számára. A Vince-napi szokások fontos szerepet játszanak a magyarság életében, a borvidékeken a mai napig őrzik az ehhez kapcsolódó hagyományokat.

Biztosan sokat meséltek már a nagyszülők arról is, hogy milyen fontos volt nekik, hogy pl. jó legyen a szőlőtermés, vagy, hogy az állatok ne betegedjenek meg.

Pál és Vince napja tehát erre is megadta a választ. Vince napjának időjárásából a bortermést szokták megjósolni, míg a Pál napján fújó szél szűk szénatermésre figyelmeztetett. De ha ezen a napon köd borította a tájat, akkor az a jószág pusztulását jelentette.

Január 25-én, Pál napja:

Ezt a napot pálfordulónak is nevezik, arra a bibliai történetre utalva, mely szerint a Jézust üldöző Saul ezen a napon tért meg, és innentől Pál apostol néven emlegetik.

Ha süt a nap, még mindig ne nagyon reménykedjünk, hiszen sok helyen ez azt jelenti, hogy hosszú, hideg tél vár ránk. Ráadásul, ha még az árnyékunkat is meglátjuk, akkor aztán már csak az április szabadíthat meg bennünket a télikabáttól.

Nos, Januártól is sokat tanulhattatok. Ha még ettől is többet szeretnétek megtudni, kutakodjatok a hónap rejtett kincsei között. Jó szörfözést az interneten, legyen gazdag élményekkel teli ez az évetek is és sikeres félévzárást kívánok mindenkinek!