Március-Böjtmás hava-Tavaszelő-Kikelet hava-Szántó-vető hónap

A tavasz a megújulás, a természet újjászületésének az évszaka. A nappalok hosszabbodnak, enyhül az időjárás, és lekerül rólunk a nagykabát. A hó alól virágok dugják ki a fejüket, madarak készülődnek a fészekrakáshoz, és csivitelésüktől hangosabbak a kertek és a mezők.
Március a meteorológiai évszakváltások szerint az első tavaszi hónap.
Ősi magyar nevén Kikelet hava, de a népi kalendáriumban pedig Böjtmás havaként említik.  Az elnevezés arra utal, hogy március a böjt második hónapja.
A tavasz első hónapjáról azt mondják: „Ha böjtmás hava száraz, Szent György hava nedves”, azaz esős áprilist jelez a csapadék nélküli március.

Március 8. – Zoltán napja

Ezen a napon nemcsak a Zoltánokat köszöntjük, hanem a lányokat, asszonyokat is ünnepeljük.
A nemzetközi nőnapot 1911-ben ünnepelték meg először, időpontja 1913 óta március 8. A nők jogai és a nemzetközi béke napját 1977-ben tette hivatalos ünneppé az ENSZ-közgyűlés. 
Magyarországon1914-ben ünnepelték meg először a nőnapot. Ilyenkor a férfiak apró ajándékokkal, főleg virággal kedveskednek az asszonyoknak, lányoknak. Így fejezik ki tiszteletüket, szeretetüket.

Március 12. – Gergely napja

A gergelyjárás az iskolás gyermekek Gergely napi, adománygyűjtő, iskolába toborzó, köszöntő, eredetileg többszereplős, színjátékszerű játéka. Legtovább a Dunántúlon és Palócföldön és a Muravidéken maradt fenn, korábban országosan ismert volt.

Március 15 – Nemzeti ünnepünk

1848-ban e napon tört ki a forradalom. Március 15-én minden megemlékező kokárdát tűz ruhájára. Ez a hagyomány a francia forradalom nyomán keletkezett, a magyar szabadságharcosok viseltek először nemzeti színű szalagot. Ekkor történt meg először, hogy egy fontos iratot, a magyar nemzet 12 pontba foglalt kívánságait osztrák cenzúra (engedélyezés és ellenőrzés) nélkül kinyomtatták. Ezért lett ez a nap a magyar sajtó ünnepe is.

Március 18; 19; 21; - Sándor, József, Benedek

A néphit úgy tartja, hogy ezek a napok vetnek véget a hosszú, hideg télnek és ekkor veszi kezdetét a termékeny tavasz: “Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget.” “Ám ha üres ez a zsák, nem kapod csak a harmadát”. Benedek napja a “hivatalos” tavaszkezdés, azaz a tavaszi nap-éj egyenlőség napja.

Március 22. – A víz világnapja

Ezzel veszi kezdetét a környezetvédelmi hónap, amely április 22-ig, a Föld napjáig tart. 1992. évi Rio de Janeiro-i környezetvédelmi konferencián kezdeményezték. Fontos dologra figyelmeztet bennünket: az emberek nem vigyáznak a környező világ értékeire.

Március 25. -  Gyümölcsoltó Boldogasszony napja.
Jézus fogantatásának ünnepe. Egyike az év legjelentősebb Mária-ünnepeinek. E nap alkalmas a fák oltására, szemzésére. Gyimesben úgy hitték, ha ezen a napon rossz idő van, akkor rossz tavasz várható.

Március 27 – Színházi világnap

A debreceni Csokonai Színház

A Párizsban működő Nemzetek Színháza ezen a napon kezdte meg előadásait. Négy évvel később 40 ország képviselői egy gyűlésen úgy határoztak, hogy minden év március 27-én színházi élményeinket fogjuk köszönteni. A színházak műsora vidám, látványos színdarabok, és komoly, elgondolkodtató előadások. A művészek és a közönség együtt ünnepli ezt a napot.

A hónap híres-neves szülöttei

Szigligeti Ede (1814-1878)

Váradolasziban született 1814. március 8-án Szathmáry József néven. A színházi közönség már Szigligeti Ede Néven ismerte meg. Már gyermekkorában írt elbeszéléseket, s 12 éves korában, színházlátogató volt. Leghíresebb műve a vándorszínészekről szóló „Liliomfi”, amelyből nagysikerű film is készült.

Bem József (1794-1850)

Lengyel származású katonatiszt, szabadsághős, 1794. március 14-én született Tarnówban.
Az 1848-49-es szabadságharc egyik legnagyobb emigráns hőse, a lengyel Jozef Bem, a székelyek által Bem apónak nevezett hadvezér. Egész életében Lengyelország felszabadítását tartotta fő céljának, de önkéntesként megjelent szinte valamennyi függetlenségi háborúban. 1848 októberében a bécsi felkelők csapatainak élén találjuk, innen szökött Magyarországra, ahol Kossuthnál jelentkezett szolgálatra. Kossuth a szabadságharc végén, az összeomló magyar hadsereg parancsnokságával bízta meg, ám ő sem kerülhette el Temesvárnál a bukást. Bem ezután a szomszédos Török Birodalomba menekült, ahol iszlám hitre térve, Murád néven egy évig élt még, Aleppó városában. Az 1850-ben elhunyt kiváló katonát 1929-ben szállították haza szülővárosába, Tarnówba, ahol ma is nyugszik, de Magyarországon is számtalan utcanév és műemlék ápolja a szabadságharc hősének emlékét.