Novemberi jeles napok

November – Télelő hava – Szent András hava
November elején már megtapasztalhatjuk a ködös, esős időt, s egyre gyakrabban van részünk hűvös, szeles napokban is. A természet is jelez a maga módján. A költöző madarak útra kelnek, s a növények öltözetet váltanak.

November 1. -2.– Mindenszentek – Halottak napja
November első két-három napja a halottak kultuszát szolgálja, de nem római hagyatékképpen, hanem kelta befolyás alatt. Ezt bizonyítja, hogy úgy a november elsején megtartott Mindenszentek napját, mint a másodikán (vagy ha ez vasárnapra esik, akkor harmadikán) megült Halottak napját csak a 9. és 10. század óta ünnepli meg az Egyház, holott Angliában, kelta területen már a 8. században is közünnep volt. A november elsejei Mindszentet Kr. u. 835 óta, a másodikán tartott Halottak napját pedig 998 óta tartja meg az Egyház.

November 11. – Márton napja
A Szent Márton lúdja voltaképpen egy régi római étkezési szokásnak, illetőleg hagyománynak tovább élese. Aesculapius ünnepén, amely éppen erre a napra esett, liba került az asztalra. Ismeretes az is, hogy a Capitolium lúdjai ébresztették föl a fáradt őrséget, amikor a gallusok a várost éjszakának idején el akarták foglalni. Innen a lúd megtisztelő avis Martis neve, amelyből könnyen formálódott az avis Martini megnevezés. Ehhez utólagos legendai magyarázatot is költöttek: Márton alázatból a ludak óljába bújt, hogy püspökké választása elől kitérjen. Ezek azonban zajgásukkal elárulták, és így kénytelen volt a püspökséget elvállalni. Mindezekből érthető, hogy Márton napjának – főleg Dunántúl – a frissen tömött, szépen kihizlalt lúd volt az ünnepi eledele.

Legismertebb ábrázolása egyik jócselekedetét örökíti meg. Ifjú korában tisztként szolgált a római hadseregben. Galliában történt, hogy a téli (novemberi?) hidegben egy hó alatt fekvő kevés ruházattal bíró és sánta koldusra bukkant. Megszánta a szerencsétlent, és megfelezte vele katonai köpenyét.

November 19. – Erzsébet napja
Erzsébet II. András királyunk lánya volt. Tizennégy évesen feleségül adták Lajos thüringiai őrgrófhoz. A hercegnő már hat év múlva özvegy lett: férje 1227-ben felöltötte a keresztet, a Szentföldre indult, de útközben megbetegedett és meghalt. Erzsébet, akinek jótékonykodása miatt már korábban is meggyűlt a baja férje családjával, magára maradván Marburgba költözött, és belépett a Ferenc-rendbe. Javait és rövidke életének hátralévő néhány esztendejét a betegek és rászorultak gondozásának szentelte. 1231. november 16-án halt meg, huszonnégy évesen. Három és fél esztendővel később, 1235. május 26-án, pünkösdkor avatták szentté.
Ünnepét a római naptár november 17-én hozza, mi magyarok 19-én üljük meg.

November 25. – Katalin napja
November 25-e Katalin napja, ehhez a dátumhoz rengeteg népszokás, varázslás, időjóslás kötődik. A magyar kultúrában az egyik legismertebb névünnep, valószínűleg az éves naptárban elfoglalt helye miatt is: ekkor valami (az őszi munkák, a bálok, mulatságok időszaka) véget ér, és elkezdődik a karácsonyra való készülődés.
Katalin, azaz Alexandriai Szent Katalin vértanú († 305 táján), a középkornak alighanem legtiszteltebb, legnépszerűbb női szentje. Katalin alakját, életét teljesen átszövi a legenda. Csodálatos volt az állhatatosságban, ahogy kitartott a fenyegetések közepette, s megvetette azokat. Másodszor az ígért javak elutasításában. Harmadszor állhatatos maradt a kínzások során, s diadalmaskodott rajtuk, amikor börtönbe vetették vagy a kerékre rakták.

November 30. – András napja
András napja a legjelentősebb házasságjósló, varázsló nap.
„Aki böjtöl András napján,
Vőlegényt lát iccakáján."
András, Jézus tanítványainak egyike, halász volt. Amikor Néró császár helytartója elfogatta, X alakú keresztre kötöztette A legenda szerint, két napi szenvedés után november 30-án halt meg.

Mivel a kereszt szárait átlósan ácsolták össze, nem úgy, mint Jézusét, ezért az ilyen alakú keresztet András-keresztként emlegetik.

Népi időjóslások

November 01: Ha ezen a napon szép tiszta az idő, az hideg, havas telet hoz.
November 11: Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál.
Borús Márton, borongós tél.
November 19: Erzsébet napján havazik, a Karácsony is igen szép, hóval borított lesz.
Ha Erzsike megrázza a dunyháját, az havazást jelent.
November 25: Ha Katalin kopog, Karácsony locsog.
                         Ha Katalin locsog, Karácsony kopog.
                         Ha Katalinkos a lúd a jégen áll,
                         Karácsonykor sárban poroszkál.

Híres Erzsébetek
November 19-én ünneplik névnapjukat az Erzsébetek. A név a héber Elisebából alakult ki, jelentése pedig eredetileg annyit tesz: Isten az én esküvésem. Sok formája, rokon neve ismert, és a beceneveinek száma sem csekély. Az Erzsébet az egyik leggyakoribb magyar női név.
Számos olyan nő viselte és viseli ezt a nevet, akik nagy tetteket vittek véghez, és az egész világ ismeri őket.

Mindössze 24 évet élt Magyarországi Szent Erzsébet, II. András magyar király és Merániai Gertrúd lánya. Az Árpádházi Szent Erzsébetként is emlegetett nőt a halála után négy évvel avatta szentté IX. Gergely pápa.

A Báthory család egyik vitatott életű leszármazottját, Báthori Erzsébetet a történelem egyik leghátborzongatóbb személyeként tartják számon. 1560-ban született.

Bár Szilágyi Erzsébet az egyik legmeghatározóbb magyar uralkodó, Hunyadi Mátyás édesanyja, mégsem tulajdonítottak neki túl nagy jelentőséget. Eredeti arcképe nem maradt ránk, de még halának pontos dátumát sem jegyezték fel.

Boleyn Anna lánya, I. Erzsébet angol királynő uralma az ország jelentősen felfejlődött. Ő volt a Tudor-ház utolsó uralkodó tagja.

Wittelsbach Erzsébetet, vagyis Sisit korának egyik legszebb nőjeként tartják számon. Ferenc József felesége híres volt a magyarok iránti szeretetéről, ezért ő az egyik legkedveltebb történelmi alak. 1898-ban, 61 évesen hunyt el.