Október - Mindszent - Őszhó - Magvető hava

2020. szeptember 29.

„October
Fordul a Hold: fordul a jó borból friss vér
A szőlőmívesre visszafordul a bér,
A keserű munka édes jutalmat nyér.”

Gyöngyössi János
 
 
A hónap neve szokás szerint az egykori római naptárból eredeztethető: a latin octo nyolcat jelent – hiszen akkoriban márciussal kezdődött az év. A régi magyar naptárakban főként Mindszent havaként említik, de használták az Őszhó, Magvető hava elnevezést is.
 
Érdekes megemlíteni, hogy a rómaiak a márciusi jeles napok tükörképeit rakták októberre – tavasszal előkészült nyári aktivitására a katona, a halász, a hajós és a földműves; október viszont az eszközök megtisztításának, a tél viszontagságaitól való megóvásának időszaka volt.
 
Október a szüret hónapja (a szőlőtermelők védőszentje: Szent Márton) – a vele járó ünnepségekkel-mulatságokkal együtt. A korai fajták szedését ugyan már szeptemberben elkezdik, de az „igazi” szüretet Teréz indítja 15-én. A tokaji aszúszőlőt pedig hagyományosan csak október végén, 28-án kezdik szedni: „Akár haszon, akár kár, Simon-Júda a határ” – szól a hegyaljaiak régi törvénye. 
 
Vagy egy másik útmutatás: „Rég felírta Noé Tokaj hegyormára, hegyaljai kapás, várj Simon Júdára.”
 
 
Október 1. Zenei világnap és Idősek napja. 

Az Unesco határozata alapján, Yehudi Menuhin kezdeményezésére 1975 óta ünnepeljük október 1-jén a zenét, emlékezünk nagy zeneszerzőinkre. A hegedűművész szerint meg kell becsülnünk a csöndet. Az ezerarcú muzsikát megismernünk azért fontos, mert közelebb hozza egymáshoz az embereket és a kultúrákat.
 
„A zene a káoszból rendet teremt; a ritmus a széttartót egységbe fogja; a melódia a megszakítottat folytonossá varázsolja; a harmónia az össze nem illőket összeegyezteti.”
 
Az ENSZ közgyűlése 1991-ben nyilvánította október 1-jét az idősek világnapjává. 
 
„Ostoba piktor az idő, mentől tovább dolgozik az arcképünkön, annál jobban elrontja azt”. (Jókai Mór)
 
Ősi és érett kultúrákban az öregeket nem azért tisztelték, mert "fáradságos életükkel kiérdemelték", nem is abból a józan előrelátásból, hogy "egyszer én is öreg leszek, s milyen jó lesz, ha nem hajítanak majd a szemétre!", hanem azért, mert a lélek még érzékenyebb volt, a szellem nyitottabb, s az öregember, óriási élettapasztalatával, olyan értékeket jelenített meg, amely a fiatalabbak számára vonzó és kívánatos volt! (...) Az öregember akkoriban nem teher volt, hanem felbecsülhetetlen érték: nem azt nézték, milyen mulandó teste, hanem hogy ki lakik benne! (Müller Péter)
 
 
Október 6. Aradi vértanúk napja – nemzeti gyásznap
 
Az 1848-49-es szabadságharc végét jelentő világosi fegyverletétel után a császári haditörvényszék ítélete alapján, Aradon kivégezték a magyar honvédsereg 12 tábornokát és egy ezredesét, akik a bukást követően kerültek osztrák fogságba. Pesten ezen a napon végezték ki Batthyány Lajos miniszterelnököt, akit csak 1870. június 9-én temethettek el nyilvános tiszteletadással mauzóleumában. Kivégzésének helyén 1926-ban avatták fel az örökmécsest.
 
 
A kormány 2001-ben 237/2001.(XII.10.) Korm. rendelete alapján ezt a napot nemzeti gyásznappá nyilvánította.
 
Október 23. Magyar Köztársaság nemzeti ünnepe
 
Az 1956-os forradalom Magyarország népének a sztálinista diktatúra elleni forradalma és a szovjet meg¬szállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákok békés tün¬te¬té¬sével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával feje¬ződött be november 10-én. 
 
Október 31. A Reformáció Emléknapja
 
 
Világszerte október 31-én ünneplik a reformáció napját, ugyanis ezen a napon függesztette ki Luther Márton a wittenbergi vártemplom ajtajára a híres „95 tételnek” nevezett dokumentumát. Luther tettét a protestáns reformáció kezdeteként tartják számon, hiszen olyan fontos témákat érint a „95 tétel” mint a bűnbánat, vagy a bűnbocsánat. Luther Márton a szász választófejedelemség bibliamagyarázó professzora, német Ágoston rendi szerzetes 1517. október 31-én függesztette ki a wittenbergi vártemplom kapujára 95 pontba foglalt téziseit, amelyeket a katolikus egyház megreformálása érdekében tett közzé. Luther téziseiben elutasította a búcsúcédulák árusítását, elítélte a búcsú gyakorlatát, illetve a búcsúval való visszaéléseket, bírálta a bűnök pénzzel való megváltását.
 
Takarékossági világnap
 
 
A Takarékossági Világnapon, az 1924 októberében,  Milánóban rendezett nemzetközi pénzügyi konferencia állásfoglalására és ajánlására emlékeznek világszerte.
Magyarország az OTP képviseletében 1964-ben csatlakozott a kezdeményezéshez.
A takarékosság egy türelmes várakozás, hogy elég pénzünk legyen vásárolni, egy pozitív dolog, a tervezés szabadon választott része.    
 
 
Októberi népszokások, hiedelmek
 
 
Október 4. (Ferenc napja)
 
Ebben az időszakban történt a tavaszi búza elvetése. Hívták ezért sokfelé ferenchétnek, vagy búzahétnek is ezt a hetet. Szokás volt ekkor kotlóst ültetni. A kotló tyúk fészkébe egy nyírfaágat tettek, hogy az ártó szellemektől megvédjék a kiscsirkéket.
 
 
Október 15. (Teréz napja)
 
Hagyományosan a szüret megkezdésének a napja. (Egerben Teréz-szedésnek mondják a szüret megkezdését.)
 
 
Október 20. (Vendel napja)
 
A pásztorok védőszentjükként tisztelték Szent Vendelt. A faluszéleken, közel a legelőkhöz szobrot állítottak tiszteletére, melyeken saját magukhoz hasonlóan, a szentet pásztorruhában ábrázolták, lábánál kutyával, báránnyal. Ha járvány ütött ki az állatok közt, az a mondás járta, hogy „viszi Vendel az állatokat”. Állattartó vidékeken ünnep ez a nap. Nem dolgoztatták az igásállatokat, a gazdák meg zeneszóval mulattak egész nap. A pásztorcsaládokban gyakori volt a Vendel keresztnév.
 
 
Október 21. (Orsolya napja)
 
E nap időjárásából jósoltak a tél időjárására. Ha szép, napos idő volt, úgy tartották, akkor karácsonyig szép marad az idő.
 
 
Október 26. (Dömötör napja) 
 
Az ország keleti felén a pásztorok Szent Dömötört tartották patrónusuknak. A napot juhászújévnek is nevezték, mert ekkor számoltak el a juhászok az állatok gazdáival. Ezután mulatsággal ünnepeltek, olykor több napon keresztül. Mulatságukat nevezték juhásztornak, juhtornak, dömötörözésnek is. Számtalan szólásunk kapcsolódik a Dömötör naphoz: „Neki minden nap Dömötör napja vagyon” mondták a tartósan részeg emberre, illetve arra, akinek még nincs munkája, nem szerződött még el. „Dömötör juhászt táncoltat” szólás arra utal, hogy már hideg van ekkor, nem jó szabadban tartózkodni, csak, ha mozog az ember, akkor nem fázik.
 
 
Szüret
 
Az őszi munkák legkellemesebbje a szüret. A tulajdonos vendégül látja a szüretelőket étellel-itallal, majd a szőlőből, mustból mindenki vihet kóstolót haza. A szüreti szokáshoz hozzátartozik az ének, tánc, vigadalom, maskarás felvonulás, bál. Tokaj-Hegyalján megrendezett szüreti mulatság ma is élő hagyomány, idegenforgalmi látványosság.
 
 
Kukoricafosztó
 
Nevezték még tengerihántónak, máléfejtőnek, bontónak. A betakarított és hazahordott kukorica őszi, közösségi munkája, melyet a falu legényei, lányai végeztek együtt, sok móka, játék, vigadalom mellett. A tehetősebb gazda zenészt is fogadott, így még többen jöttek a házhoz dolgozni. A kukoricafosztókat a háziak megvendégelték étellel-itallal, olykor még a kukoricából is kaptak részt.