Októberi jeles napok

2019. szeptember 30. Októberi jeles napok

"Hideggel ijesztő Mindszent hava, te, mint borzasztod és búsítod szívünket..." - A legrégebbi kalendáriumok jellemezték így októbert, amelynek persze inkább csak az utolsó harmada szokta meghozni a deres, fagyos hajnalokat. Tulajdonképpen ez, a lombhullást is felgyorsító, késő őszies időszak késztette a hajdani névmagyarítókat, hogy a tizedik hónapunkat, az elmúlást jelképező, november eleji halottas ünnepünkről, minden-szentekről nevezzék el.

Október 1. – Hedvig napja
Október már az igazi ősz, elkezdődnek a betakarítások és az istállózás. A szabadban tartott szarvasmarhákat ekkor hajtják be téli szálláshelyükre. A legelőkön már nincs számukra elég élelem. Ezen a napon ünnepeljük a muzsikát, és köszöntjük az időseket is.


Október 4. – Ferenc napja
Régebben október 4-e, Ferenc napja jelezte a Dunántúlon és az Alföldön is sokfelé a búzavetés kezdetét, és ezt a dátumot a háziasszonyok is számon tartották. A vetés napján, hogy majd jól teremjen a mag, nem sütöttek kenyeret. Ez a nap az őszi búza vetésének is az ideje. Ekkor tartják az állatok világnapját is annak emlékére, hogy Assisi Szent Ferenc, az állatok oltalmazója, október 4-én halt meg.


Október 6. – Az aradi vértanúk emléknapja
Nemzeti gyásznap. A 13 hős tábornokra emlékezünk, akik életüket áldozták a hazáért, egy jobb jövőért és a magyar nép függetlenségéért.
A 13 Aradon kivégzett főtiszt közül négyet kegyelemből golyó általi halálra ítéltek, hiszen a katonák számára ez volt a megszokott büntetési mód. Kilencüket a megalázóbbnak számító, kötél általi halálra ítélték. Batthyány Lajost nyaksérülése miatt szintén főbe lőtték. Az ítéleteket 1849. október 6-án hajtották végre. Az aradi hősök és Batthyány Lajos gróf vállalta a kilátástalan küzdelmet, ezzel megmutatta, hogy az embert kizárólag erkölcsi tartása minősíti. Hajtsunk fejet a hazánk szabadságáért életüket áldozó személyek emléke előtt.

 

Október 15. – Teréz napja, a „Fehér Bot” nemzetközi napja
Hajdanában a legtöbb borvidékünkön ekkor kezdődött a szüret. A nehéz, de örömteli munka nyitányát, a "szőlőhegy felszabadítását" sokfelé durrogó mozsarak és falusi kikiáltók hirdették.
Szintén ezen a napon emlékezünk meg a gyengén látó, vagy vak emberekről. Nekik nagy szükségük van a segítő kezekre. Tapintatosan segítsd őket te is!


Október 20. – Vendel napja
Még tart a szüret is, de már 20-a, Szent Vendelnek a jószágtartó gazdák és juhászok patrónusának régi jeles napja, az esedékes korai fagyok miatt, a kinti munkák mielőbbi befejezésére emlékezteti a betakarítókat.
E napon adtak számot a juhászok a jószágtartó gazdának.

Október 23. – Nemzeti ünnep
Az 1956 október 23-i forradalom emlékünnepe. 1989-ben a Magyar Köztársaság kikiáltásának a napja.
1956. október 23-án a magyar nép a diktatúrára forradalommal válaszolt, fegyveres felkelés robbant ki a szovjet megszállás ellen. Az egyetemi diákság országszerte tiltakozott a kommunista diktatúra ellen, ezen a napon pedig tömegmozgalommá tudott válni a szervezkedés.   
1989. október 23-án Szűrös Mátyás megbízott államfő kikiáltotta a III. Magyar Demokratikus Köztársaságot a Parlamentnél összegyűlt százezres tömeg előtt.


Október 26. – Dömötör napja
 
„Itt van már a Dömötör,
  A tél mostan rátok tör.”
 Dömötör, azaz Szent Demeter napja, október 26-a, a pásztorok, mindenek előtt a juhászok zárszámadó vigadalma volt. Ekkor számoltak el a gazdáknak a rájuk bízott falkával, és ekkor szerződtek a következő évadra. Ha ilyenkor - 26-a táján - a nyájat terelő juhászt a fagyos szelű Dömötör "táncoltatta", abból a tapasztalt pásztorok kemény telet jósoltak.


Október 28. – Simon-Júdás napja
Október huszonnyolcadikán a bibliai két apostol közös névünnepét így foglalta rímbe a régi parasztregula:
     „Megérkezett Simon, Júdás,
      jaj neked már  pőre gatyás.”
Ez a névnap nem csak szüretkezdőként vált ismertté a néphagyományban, mert Baranyában időjósló napként tartották számon, ami a hideg ősz beköszöntését jelentette.
Úgy mondogatták:
"Eljön a Simon, Júdás / Dideregve fázik a gulyás."


Október 31. – Takarékossági világnap, Faültető nap
Szent Wolfgang, Regensburg bencés püspöke Boldog Gizellának, Szent István királyunk hitvesének volt leánykori nevelője. Egykori magyarországi népszerűségét a név magyar megfelelője, Farkas őrzi a naptárban, október 31-én.
Népi hagyománya: ekkor kell megkezdeni a gyümölcsfák ültetését, hogy biztosan "megmaradjanak" jövő tavaszra.
Október utolsó napja az 1517-ben Wittenbergben kibontakozott reformáció emlékünnepe, másnap pedig a novembert nyitó Mindenszentek ősi kegyelete tereli figyelmünket a temetők világába, elhunyt szeretteink sírhantjai fölé.
Október utolsó munkanapja a Takarékossági Világnap is. Arra hívja fel a figyelmet, hogy gondosan osszuk be javainkat. Talán a legfontosabb tanács azonban mégis az, hogy az igényeink összhangban legyenek a lehetőségeinkkel. Ha ez megvan, akkor a belső harmóniánk is jól működik.

Hajdúsámson, 2019. szeptember 26.