Családi sportvetélkedő

2014. február 18.

Egészségnap, 2013. október 7.

Az Egészségnap plakátján olvastuk azt a felhívást, ahol családi sportvetélkedőre hívtak minket. Másnapra jelentkezett is a Balogh család: apuka, anyuka sportos, fiatalos szülők, akik a gyerekükkel, Rolanddal beneveztek a versenybe. A csapatukat kiegészítette Nagy Levente, aki boldogan mondott igent a lehetőségre.
 
A családi sportvetélkedőt a tornacsarnokban tartották meg, a benevezett családok az osztályaikat képviselték. A mi Balogh családunk elfoglalta helyét a versenyben, és mi, a 3.c osztály, mögöttük helyezkedtünk el, hogy jól láthassuk őket és tudjunk szurkolni nekik.
 
Jó sok csapat nevezett be. A legtöbb helyen anyuka és apuka voltak a felnőtt tagok, egy csapatnál két sportos hölgy versenyzett. Egy apuka nem érkezett meg időben, gyorsan kerestek helyette másik versenyzőt. Egy másik hiányzó versenyző helyett a vállalkozó szellemű tanító néni állt be a csapatba.
 
Hamarosan megkezdődött a verseny. Minden csapat mellett ott sorakoztak a kellékek: többféle ütő, labda, karikák, kislabdák és egyéb sportszerek. Minden feladat érdekes és izgalmas volt. Például a burgonyaültetés, amikor a karikákba kellett a kislabda-burgonyákat elültetni és felszedni. Jó volt látni, amikor párban, kéz a kézben szaladtak szülők és gyermekeik. Gólya viszi a fiát, így szállították a felnőttek a gyerekeket. Különösen izgalmas volt, amikor a labdát ütő segítségével kellett a célba vezetgetni. Végül az utolsó szám a kutyavezetés volt, amikor a gyerekversenyzők mászásban tették meg a távot, és a felnőttek a nyakuknál hátul fogták a ruhájukat, azaz vezették a kutyájukat, úgy szaladtak mellettük. Nagyon jót derültünk ezeken a vicces feladatokon.
 
Minden csapat kitett magáért, teljes erőbedobással versenyzett. A szervezés nagyon jó volt. Minden csapat mellett volt egy segítő gyerek, aki figyelte az osztály csapatát, hogy mikor végez a feladattal, és az osztály tábláját felmutatta. A szervező pedagógusok pedig így könnyebben el tudták dönteni a sorrendet.
 
A 3.c osztály is megtette, ami tőle telt, annyit kiabáltunk, hogy Hajrá 3.c!, meg Hajrá Balogh család!, hogy úgy éreztük, mi is megtettük a magunkét.
 
Az eredményhirdetés izgalmas percei következtek. Szomorúan állapítottuk meg, hogy sem a 3., sem a 2. helyen nem mi végeztünk. A verseny hevében nem figyeltük a sorrendeket, így nagy-nagy meglepetés ért bennünket, amikor kimondták: első lett a Balogh család, 3.c osztály. Nagy volt az örömünk! Igaz, hogy csak egy árva ponttal, de mégis csak mi győztünk!
A helyezettek szép oklevelet kaptak, és sok ajándékot. Roland szülei annyira örültek az oklevélnek, hogy beletették egy keretbe, és kitették a szobájuk falára. A két fiunk alig győzte fogadni a gratulációkat.
 
Köszönjük a szervezőbizottságnak, hogy megszervezték ezt a versenyt, igazán emlékezetes, élvezetes perceket élhettünk át együtt.
 
Hajdu-Horváth Emese
3.c osztályfőnök