Július 15.-én reggel iskolánk bejáratánál 40 izgatott sporttáborba induló gyerek és rengeteg szülő várt bennünket. Miután sikerült csomagjainkat és a nagy mennyiségű tábori eszközöket bepakolni a buszba vidáman indultunk táborhelyünk felé.
Útközben régi tábori dalokat tanítottunk a gyerekeknek, amik jó hangulatot teremtettek. A Kaland-Vár Egyesület táborhelye nekünk felnőtteknek a régi tábori emlékeinket jutatta eszünkbe, a diákjaink pedig boldogan vették birtokba a faházakat, a focipályát, a hatalmas füves területeket. Az ágyneműk felhúzása okozott némi gondot, de egymást segítve hamar túl lettünk ezen a műveleten. Az ebéd után 4 csapatot szerveztünk, akiknek az lett a feladata, hogy a sétán begyűjtött természetben található anyagokból készítsenek csapatlogót illetve csatakiáltást írnak. Ezt a feladatot minden csapat kreatívan és nagy lelkesedéssel oldotta meg. A napunkat megkoronázta az éjszakai Csillagtúra. Félelemmel, de nagy izgalommal vágtunk neki fejlámpákkal felszerelve a sötét erdőnek. Utunkat sziklás hegyoldal, barlang, kidőlt fák és gyökerek, szakadékok, szúrós növények tették kihívásokkal telivé. Mindenki nagyon büszke volt arra, hogy ezt a feladatot sikerrel teljesítette.
Sporttáborosok lévén minden reggel tornával kezdtük a napot, amit a táborozók kellő fegyelmezettséggel végeztek. Második napunk fő programja az Ilona-völgyi túra volt. Útközben érintettük a Szent István cservice kutat is. Itt megkóstoltuk a mélyből feltörő forrásvizet. A kihívások akkor kezdődtek, amikor a meredek sziklafalak között a patakmederbe borult hatalmas fákat kerülgetve kellett egyre feljebb és feljebb jutnunk. A vízesést elérve élveztük a ránk fröccsenő permetet. A visszafelé vezető úton már dalolászni is volt kedvünk, közben jól esett mindenkinek az előre elkészített magunkkal hozott elemózsia elfogyasztása. Az ebéd utáni pihenést a kiütő bajnokság követte. Mind a 4 csapat megmérkőzött egymással, amely párharcok nagyon szorosnak bizonyultak. A napot egy újabb éjszakai program zárta. A táborban fáklyák gyulladtak, Vangelis zenéje szólt, a 4 csapat karjára színes karszalag került. Táborosainknak 4 állomást érintve és egymásra nagyon figyelve jelszóval ellátott kincset kellett keresni a tábor környékén. Nekünk, táborvezetőknek kicsit félelmetes volt a lámpákkal egyedül eltűnő csapatok látványa. Nagyon büszkék voltunk arra, hogy ezt a próbát is mindenki sikeresen teljesítette, és derekasan helyt állt. Jutalmul cukorkákat és gyerekpezsgőt kaptak.
A következő napunk a helyi mesterek, mesterségek, látványosságok megismerésével telt. Voltunk István bácsi üvegcsiszoló műhelyében, ahol felesége segítségével betekintést kaphattunk az ólomkristály üvegcsiszolás fortélyaiba. Csodálattal néztük, hogy az idős mester, még most is, milyen biztos kézzel mélyíti a rovátkákat ebbe a nagyon törékeny anyagba.
A végtermék mindannyiunkat ámulatba ejtett. Később meglátogattuk a Cifra istállót. Érdeklődve néztük a régi kor szekereit. Délután ki is próbálhattunk egyet. Két gyönyörű ló Szultán és Fáraó segítségével szekérről csodálhattuk meg a környező tájat.
Délutáni sportprogramunk váltóverseny volt. Különböző eszközök felhasználásával (tollasütő, labda, pin-pong ütő, karika….stb) ügyességi feladatokat kellett végezni a csapatoknak. A verseny fáradalmait az esti karaoke- partin sikerült feloldani. A fények, a füstgép, és a híres magyar zenekarok számai nagyon jó hangulatot teremtettek. Még a táborvezetésnek is kedve támadt egy dalt közösen elénekelni.
A csütörtöki napunk zöme a tábortól távoli programokkal telt el. Elmentünk Gyöngyösre a Mátra Múzeumba, amelynek csodálatos kertje, aranyhalakkal teli kerti tója az első pillanatban elvarázsolt minket. A kiállítótermekben a legnagyobb érdeklődést a hatalmas mennyiségű ásványos és kristályok váltották ki. Meglátogattuk a pálmaházat, ahol egy négyemeletes fa köré építve megismerhettük a környék teljes élővilágát. Lenyűgözte a gyerekeket a rengeteg kitömött, és tárlókba elhelyezett állatok látványa. De nemcsak élettelen dolgokat láthattunk, hanem a pálmaház egyik részén megfigyelhettünk élő leguánokat, pókokat, halakat, és egyéb állatokat. Délután felgyalogoltunk Magyarország legmagasabb pontjára, a Kékestetőre. A Tv-toronyból a kilátás lélegzetelállító volt. Természetesen nem maradhatott el ezen a helyen sem a bazározás. Visszaérkezve labdás ügyességi délutánnal töltöttük el az időt. Négy állomáson (kosárlabda, pin-pong, tollas, lábtengo) mérték össze a csapatok a tudásukat. Sötétedés után újra megélénkült a tábor, újra fellobbantak a fáklyák, és kezdetét vette a fáklyás futam. Számunkra szokatlan eszközöket bevetve (roller, vízhordó eszközök, borotvahab, lufi….stb) kellett a csapatoknak feladatokat teljesíteni. Ennek megvalósítását a sötét is nehezítette, de így is minden pillanatát élveztük.
Parád és környékének az üveggyártás, üvegmegmunkálás a jellegzetessége, ezért mi sem hagyhattuk ki a már kicsit, de újra működő üveggyár meglátogatását Parádsasváron. Óriási élmény volt, ahogy a forró, izzó üvegmasszából a szemünk előtt virág, pohár, hattyú lett. Ebéd után Recskre mentünk, ahol egy pedagógus kollega előadásában képet kaphattunk a környék bányászatáról, és ásványkincseiről. Ezután következett a nagyon várt strandolás Mátraderecskén. Gyerekeink felszabadultan ugráltak, pancsoltak a nagy melegben, a hűs vízben. Éhségüket palacsintázással csillapítottuk. Táborzáró esténk fergetegesre sikerült, mely köszönhető volt a hatalmas tábortűznek, a csapatok műsorainak, és a nagyszerű disconak. Még éjfél után is fantasztikus volt a hangulat.
Táborosaink sérülésmentesen, élményekkel gazdagon tértek haza. Véleményem szerint ez a tábor nagyon tartalmas és sikeres volt.
Bacskainé Czap Ildikó, táborvezető