November 14-én iskolánk pedagógusai látogatáson vettek részt a Toldi-tanodában. Kik és milyen céllal vehettek részt ebbe a programban?
Az előző tanévben a tavaszi szakmai nap keretében meghívott előadóként L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány vezetője tartott előadást a hátránykompenzálás lehetőségeiről. Bemutatta a felzárkóztatás egyik módját, a Toldi- modellt, beszélt az esélyteremtő, integrációs program alappilléreiről, vagyis a művészeti oktatás fontosságáról, a tanodaprogramról, a családgondozásról és közösségfejlesztésről, valamint az intézményekkel való együttműködésről.
Az akkori látogatás Berettyóújfalun és Toldon nyilvánvalóvá tette számunkra, hogy a modell sikeres az integrációban, ezért ebben a tanévben legfontosabb feladataink között szerepel a program egyes elemeinek beépítése intézményi munkánkba.
A tanodában mentorok szervezik innovatív megoldásokkal a tanodai munkába önként bekapcsolódó tanulók szabadidős, közösségi tevékenységét, fejlesztik a szövegértési, matematikai és szociális kompetenciáit.
Újabb látogatásunk során a Toldi tanoda vezetőjével megbeszéltük a szakmai előkészítés lépéseit, a fokozatos beindítás lehetőségeit.
Egy nappal később került sor az 5-6. évfolyam tanulói közt a szövegértési versenyre. Miért fontos a magas szintű szövegértés fontosságát hangsúlyozni a körülöttünk lévő, rohanó világban?
A szövegértés fontosságának hangsúlyozása nem újkeletű. Néhány éve a kezembe került egy közel negyven évvel ezelőtti szakfolyóirat, amelyben az olvasástanítási módszer megváltoztatásának elkerülhetetlenségére hívták fel a figyelmet az olvasott szöveg megértésének hiányosságai miatt.
Az olvasási képesség eredménytelen fejlesztése miatt sok bírálat érte és éri az iskolákat, hiszen az értő olvasás az ismeretszerzés, a sikeres tanulás alapja, olvasási képességünk fejlettsége meghatározza ismereteink bővítésének lehetőségeit. Ezért szükséges nagy hangsúlyt fektetnünk ennek a képességnek a fejlesztésére. Fontos, hogy a gyerekek ne csak elolvassák, hanem be is fogadják a szöveget, azaz a technikai és a tartalmi oldal egységes folyamat legyen a fejlesztés során. A tanulóknak találkozniuk kell új típusú szövegekkel, változatos műfajokkal, különböző témákkal. S a körülöttünk lévő, rohanó világban időt kellene szánni könyvek olvasására!
Az online szövegértési verseny egy nagyszerű kezdeményezés, hiszen Szabóné Kozma Zsuzsa tanárnő népszerű regények részleteiből állítja össze a feladatokat, ezzel is ösztönözve a diákokat irodalmi művek olvasására, értelmezésére.
November 16-án a művészeti tagozat táncházat szervezett az intézményben. Hol, hány órától volt a rendezvény, kik vettek részt rajta, milyen céllal szerveződött?
A művészeti iskola pályázati keretben szervezett táncházat az említett napon 14 órától az intézmény aulájában. A táncházat Kapusi Orsolya vezette, a talpalávalót iskolánk tanulóiból és tanáraiból verbuválódott Reni és bandája szolgáltatta. A tánctanulás közötti szünetekben daltanulás és mesemondás részesei lehettek a jelenlévők. Köszönjük szépen mindenkinek, aki megtisztelte a programot jelenlétével!
19-én szakmai megbeszélésre kerül sor iskolánkban, mely az óvoda-iskolai átmenetet segíti. Kik vesznek ezen részt, s mik az ilyenkor leggyakrabban elhangzó információk? Mire szükséges leginkább felhívni a figyelmet?
A szakmai megbeszélésen alsós tanítók, fejlesztő pedagógusok, logopédusok és óvodapedagógusok vesznek részt iskolánk Rákóczi-termében. Téma az óvoda-iskola átmenet problémája, annak segítése, könnyítése, hiszen a gyerekek életében nagy változást jelent az egyik intézményből a másikba való átlépés. Éppen ezért különös jelentőséggel bír ebben az időszakban az odafigyelés, a gyermekközpontú szemléletmód. Fontos a gyerek minél teljesebb megismerése, figyelembe kell venni az óvodai és iskolai nevelés tartalmi, módszertani különbözőségét, ezért megkerülhetetlennek tartjuk az együttműködést. A pedagógusok bemutatják egymásnak az elvégzett mérések eredményeit, ismertetik és egyeztetik a különböző programokat, valamint szóba kerülnek a Nemzeti alaptanterv azon változásai, melyek az átmenetet érintik.
November 21: a Simonyi Zsigmond helyesíró verseny időpontja. Mit lehet tudni a verseny lebonyolításáról, s a hogy a szövegértés esetében is felmerült: miért kell nagy hangsúlyt fektetni ma arra, hogy a helyesírás készsége megfelelően rögzüljön a gyerekekben?
A Simonyi-verseny hosszú évek óta azonos menetrend szerint zajlik. Egyéni írásbeli versenyről van szó, a tanulók a verseny helyszínén (az iskolai, megyei és országos fordulóban) évfolyamonként más-más helyesírási feladatlapot töltenek ki, és tollbamondást írnak. A kiírás szerint a verseny célja az anyanyelv szeretetének erősítése, a tehetséggondozás, az írásbeli nyelvhasználatban a tudatosság fokozása. Célja továbbá a továbbtanuláshoz, a mindennapi élethez szükséges helyesírási készség fejlesztése, a helyesírási ismeretek bővítése, a helyesírási problémaérzékenység és kreativitás, valamint a kritikai helyesírási attitűd fejlesztése. S összekapcsolva az (értő) olvasás és a (helyes)írás fontosságát, álljon itt egy ismert Babits-idézet: „Az olvasás is gondolkodás, az írás is beszéd.”
A tavalyi évben nagy sikerrel bonyolódott le a novemberi alapítványi bál, mely idén is megrendezésre kerül 24-én. Ez itt a reklám helye: mit érdemes legfőképp tudniuk a kedves érdeklődőknek az idei bálról?
Akkor ki is használom ezt a lehetőséget, és mindenkit szeretettel invitálok alapítványi bálunkra. Az előkészületeket és a szorgos készülődést látva biztos vagyok abban, hogy a tavalyihoz hasonlóan az idén is remek bálon vehetnek részt a szórakozni, kikapcsolódni vágyók. Hagyományainkhoz hűen színvonalas műsorral, nagyon finom vacsorával, sok tombolatárggyal várjuk az érdeklődőket. A zenét a Bálint Band szolgáltatja. Megtiszteltetés számunkra, hogy a bál fővédnökségét Antal Szabolcs polgármester úr vállalta.
A bál megszervezésével most is nemes cél vezérli az alapítványt, hiszen a bevételből, felajánlásokból egy modern udvari játszóteret szeretnének kialakítani az iskola területén gyerekeink számára.
Hónap végén 27-28-án a legkisebbek versmondó verseny keretében csillogtathatják ezen képességeiket. Mit adhat egy szép vers ma a gyerekeknek? Milyen üzenetekkel bírhat?
Nagyon nehéz ezekre a kérdésekre válaszolni, hiszen azt sem tudom igazán megfogalmazni, hogy egyáltalán miért és mitől szép egy vers. Kányádi írt egy falusi kisiskolásról, akitől egy látogatás során az osztályteremben megkérdezte, szerinte mi a vers. A gyerek ijedtében a következő választ adta: A vers az, amit mondani kell. A többiek jót derültek rajta, de a költőt mélyen megérintette, hogy a megilletődött kisfiú milyen egyszerűen és nagyszerűen tudta megfogalmazni a vers lényegét.
A tanító néniktől úgy hallottam, hogy a szavaló gyerekek szeretnek kiállni a többiek elé, s ha örömüket találják a versmondásban, a befogadók pedig élvezettel hallgatják, eltalálja, megragadja, elgondolkodtatja őket, akkor célt ért a vers. S lehet, hogy ettől lesz szép.
30-án rendhagyó irodalomórára kerül sor iskolánkban. Ki tartja az órát, hányadikosoknak és mi lesz a tananyag?
Tananyag nem lesz, ugyanis a rendhagyó irodalomórán a versmondó versenyen 1-3. helyezést elérő tanulók adják elő a választott verseket, mutathatják meg tehetségüket a közönség előtt. Ilyenkor az 1-2. évfolyam, majd a 3-4. évfolyam diákjai hallgatják meg a műveket, s díjazzák nagy tapssal a szavalókat, akik egyéb jutalmat is kapnak a helyezésükért. A versmondáson kívül a rendhagyó irodalomórákat a művészetis diákok hangszeres előadásokkal, a furulyaszakkörösök népdalcsokorral, az énekkarosok pedig gyönyörű énekekkel színesítik.
A szervezők ebben az évben tervezik, hogy az alkalomra meghívnak egy színművészt, aki szaval a gyerekeknek, majd kerekasztal-beszélgetésen válaszol a kérdésekre.
Az informatika szerelmesei egy izgalmas vetélkedésben mérhetik össze tudásukat a HÓDítsd meg a biteket nevű versenyen. A vetélkedő országos méretű. Milyen feladattípusokkal, milyen jellegű feladatokkal szembesülnek általában a résztvevő gyerekek, mely területekre helyezik legfőként a szervezők a hangsúlyt?
A héten már elkezdődött az online megmérettetés intézményünkben, diákjaink két kategóriában (Benjámin: 5-6. évfolyam és Kadét: 7-8. évfolyam) bizonyíthatják felkészültségüket, informatikai tudásukat. A verseny célja, hogy megmutassa az informatika területének sokszínűségét, felhasználási lehetőségeit, s minél szélesebb körben keltsen érdeklődést az informatika iránt. Érdekessége a nemzetközi versenynek, hogy minden ország adhat be javaslatokat a feladatokra, s a különböző életkor-kategóriákban kiválasztott 18 feladat három nehézségi szintű.