Kedves Olvasóink! Az alábbi rövid villáminterjúban iskolánk néhány tanulójának véleményét olvashatják gyerekszemmel néhány októberi eseményről. Gyerekektől, gyerekszemmel: programról, ünnepségről, népszokásról. Akik ebben a hónapban megosztják Önökkel gondolataikat:
- Varga Fruzsina: 6. c
- Kun Barbara: 6.c
- Nagy Balázs 6.c
- Bereczki Szabolcs: 8.d
- Olajos Szilvia: 8.d
Fiatalság, bolondság:)
Október 6-án az aradi vértanúkra emlékeztünk iskolánkban. Gyerekszemmel miért tartjátok különösen fontosnak, hogy a 13 hősre méltóképpen megemlékezzünk, tiszteljük emléküket?
Barbi: Talán azért, hogy mi, gyerekek is átérezzük miért küzdöttek egykoron ezek a hősök, milyen volt a harc, a jelen életben is történhet még ilyen, reméljük nem fog.
Szabi: Szerintem jó, ha emlékszünk hazánk múltjára, megérdemlik az igazi nagyságok, hogy felidézzük tetteiket.
Szilvi: Picit lámpalázas vagyok. Feláldozták magukat a hazáért, fontos üzenet ez a jelen emberei számára.
Igazi hősök: a tizenhárom aradi vértanú
Mi lehet a fő üzenete az aradi 13 mártírhalálának?
Szabi: Szerintem azt üzenték az utókornak, hogy álljunk ki mindig azért, amiben hiszünk.
Fruzsi: Sosem lehet elfelejteni, hogy kik küzdöttek a hazáért, kiket végeztek ki. Dicső tetteikből sokat tanulhat a jelen fiatalsága.
Balázs: Azért végezték ki őket, mert megfélemlíteni akartak a Habsburgok. Az volt a cél, hogy lássák a magyarok, hogy nem éri meg szembeszállni velük, mert minden felkelőre ez a sors várhat.
Tanultátok már, hogy miért robbant ki a szabadságharc 1848-49-ben?
Szabi: A magyarok szerették volna megszüntetni a Habsburg - elnyomást, nem hozhattak törvényeket, cenzúra volt, a Habsburgokat sértő dolgok nem jelenhettek meg.
Szilvi: Nem gyakorolhatták vallásukat a magyarok, nem fejthették ki a saját véleményüket.
Milyen üzenete lehet a 21. században a vértanúk halálának?
Balázs: Emlékezzünk arra, hogy a hazáért küzdeni kell, forduljunk szembe azzal, ami rossz! Nem csak a múltban volt így, a jelenben is meg kell tenni, ha szükséges.
Fruzsi: Nem mindennapi dolog ez, amit a vértanúk felvállaltak. Kiálltak a hazáért, küzdöttek a saját igazukért, életüket sem sajnálták érte.
Barbi: A fő üzenet talán az, hogy mi is küzdjünk a hazáért, az igazunkért, ha szükséges, mindenkinek segítsünk, próbáljunk kiállni mindig azért, amit képviselünk!
Miért küzdöttek a 19. században az aradi vértanúk? Miért robbant ki a szabadságharc?
Balázs: Hogy megszabaduljon hazánk a Habsburg-elnyomástól.
Fruzsi: Hogy megvédjék a magyarok az országot, nekik nem volt mindegy abszolút, hogy hova fognak tartozni. Cenzúra is volt, tiltva volt a szólásszabadság.
Barbi: A magyarok nem hozhattak törvényeket saját hazájukban, a vallásgyakorlásuk is tiltva volt.
Soha ne legyen még egy háború hazánkban, de ha mégis lenne, alkalmasnak látnátok-e, a mai fiatalságot, akik sorozatokon nőnek fel arra, hogy megvédjék a hazát?
Fruzsi: Nem, mert a mai fiatalok az interneten, tévén nőnek fel, alig olvasnak a történelemről.
Balázs: Manapság mindenki csak a telefont, netet nyomkodja, régebben dolgoztak a fiatalok, nem tartanám nagy részüket alkalmasnak rá.
Barbi: Nem. A gyerekek nagyon el vannak kényeztetve, tisztelet a kivételnek, már a bölcsisek is a telefont nyomkodják.
Szilvi: Én sem. Teljesen máshogy vannak nevelve a mai fiatalok, a tisztelet kiveszőben van a felnőttek és a haza iránt.
Szabi: Lazábbak lettek a szülők is, több mindent engednek meg a gyerekeknek. Emiatt elpuhulnak. Sajnos nem jó irányban halad a nevelés sok esetben.
Októberben még egy forradalomra emlékeztünk 23-án. Milyen ismereteitek vannak erről az eseményről, a nagyszüleitek voltak-e érintettek benne?
Balázs: Az oroszok elnyomásban tartottak minket, jöttek a tankokkal. A magyarok próbálták visszaszorítani őket, de jelentős volt a túlerő.
Fruzsi: Nekem anyukám azt mondta, hogy az ő nagyszülei érintettek lehettek. A dédnagymamám abba az időbe született bele. Volt egy Nagy Imre nevezetű miniszterelnök. ennyit tudok jelenleg.
Barbi: Dédpapám volt érintett anyai ágról. Ők Budapesten laktak. Neki muszáj volt részt vennie a harcokban, lelkesen ki is vette a részét.
Szabi: Mamám pont ebben az évben született. Az oroszokkal harcoltunk, fel akartunk szabadulni az orosz uralom alól.
Az 56-os forradalom jelképe: lyukas zászló
Az elmúlt hetekben iskolánk is bekapcsolódott sok más településhez hasonlóan a Kódolás hete rendezvénysorozatba. Ti milyen programokon vettetek részt? Beneveztetek valamilyen programra, vetélkedőre?
Balázs: Igen, Zacharné Tünde a néni felsősöknek ismét remek programokat szervezett, de alsóban Tencler Jutka néni is változatos programokat biztosított. A kódfejtő versenyre iratkoztunk be Heckerek néven. Kaptunk egy feladatlapot, amit meg kellett oldani, nagyon jó, gondolkodtató feladatokat tartalmazott.
Fruzsi: Barbival a kódfejtőre neveztünk mi is Tudósok néven. Nagyon élveztük, kreatív feladatok voltak.
Szabi: Nagyon jó programokra nevezett be Tünde néni bennünket, az egész csoportot, jól éreztük magunkat.
Szilvi: Kódfejtő versenyen voltam én is, az ajtókra kitett feladatokat kellett megoldani, erre volt egy hetünk. Voltak páros feladatok is, scratch, illetve nyílt szakköri foglalkozás, sok ismeretet szerezhettünk a robotikáról is. Nagyon élveztük.
Milyen lehetőségek voltak még, amire nem neveztetek be?
Barbi: Hódítsd meg a biteket, illetve robotos foglalkozás.
Balázs: Lego robotozás. Lego robotnak lehet adni parancsokat, amiket elvégez.
Milyen képességeket fejlesztenek ezen vetélkedők, feladatok?
Fruzsi: Informatikai ismereteket, gondolkodást, logikát, programozást.
Miért ajánlanátok, hogy vegyenek részt minél többen legközelebb is ebben az érdekes versengésben?
Balázs: Ismereteket szerezhetnek a gyerekek az informatikáról, hasznos ismereteket.
Fruzsi: Felkészít bennünket, ha informatikával szeretnénk foglalkozni a későbbiekben vagy programozással.
Szilvi: Ügyességet, koncentrációt is fejlesztettek ezek a programok.
Szabi: A kézügyességet, logikát, gondolkodást nagymértékben fejlesztette.
Szabi: Legalább egyszer ki kell próbálni mindenkinek ezeket a programokat a jövőben, dicséretet is kaphatnak a gyerekek és fejleszthetik saját tudásukat, ismereteiket.
Ha október, a szüret, mint szép néphagyomány jelenik meg a köztudatban. Nektek van-e otthon szőlőtök, leszüreteltétek-e már? Vettetek már részt szüreti mulatságon?
Balázs: Kevés szőlőnk van, szüretelni nem szoktuk, csak enni, nincs sok. Régebben a nép gyakran összegyűlt a falvakban, együtt szüreteltek az emberek, együtt taposták a szőlőt.
Fruzsi: Van otthon szőlőnk, de csak annyi, hogy tudjunk róla enni, illetve a kiskutyám is leeszi. Lesz sok must belőle, az ilyen szép szokások összehozzák a falusi embereket.
Barbi: Keresztanyuéknak van szőlőjük. Mi szoktunk odamenni szüretelni, én nem dolgozom, csak úgy teszek. Mindenki kap egy sort, megyünk sorban lefelé, szedjük le a szőlőt. Anyáék átmossák, aztán egy fura gépbe öntik, amit forgatni kell és az ott ledarálja.
Szilvi: Nincs otthon szőlőnk, a suliban voltunk ilyen mulatságon, ott ki szokták festeni az arcunkat is, nagyon szeretem. Munkában is láttam már szüretelést, de én még nem végeztem ilyen munkát.
Szabi: Szőlőnk nincs, a suliban voltam én is már ilyen mulatságon a díszudvaron, de élőben még nem láttam, hogyan csinálják.
Az egyik legfinomabb gyümölcs: szőlő
Nemrég kezdtük a tanévet, de nyakunkon az őszi szünet. Mit terveztek a holnaptól kezdődő őszi szünetben?
Balázs: Először is pihenek, kevés tanulok, hogy ne szokjunk el tőle teljesen. Mamáékhoz megyünk majd.
Fruzsi: Remek a szünet, mert el lehet menni kirándulni, valószínűleg Győrbe megyünk. A tanulás minimális lesz.
Barbi: Megyünk valahová pihenni a családdal valamelyik országba, talán Horvátországba. Mindemellett otthon pihenés, messangerezés.
Szabi: Kipihenem a sok dolgozatot, a feleléseket, aztán elmegyek focizni. De megyünk Gödöllőre a kistesóm keresztanyukájáékhoz is.
Szilvi: Sokat fogok pihenni, meglátogatjuk a rokonokat, a vége felé pedig majd tanulni kezdek.
Kedves Gyerekek!
Köszönöm ezt a néhány rövid gondolatot és a beszélgetést! Tartalmas kikapcsolódást, jó pihenést kívánok nektek az őszi szünet napjaira, november elején pedig ismét újult erővel vágjatok bele a mindennapok feladataiba!