Egy poéta vágya?
Szerfelett boldoggá válna,
amint tollából a szavak kiszállva,
egyszer talán értő olvasóra találnak!
Egy poéta vágya?
Megszólítani a sötétben tapogatózót,
de nem csak nyegle szavakkal,
sokkal inkább Földön túli gondolatokkal!
Egy poéta vágya?
Ha minden gondolata a széllel együtt szállna tovább,
s azon is túlra, az emberi ész által felfogható eleven síkra,
eközben bízna abban, hogy szavaival világát gyógyítja!
Egy poéta vágya?
Miközben szívét teljesen kitárja,
s enged betekintést érzelemvilágába,
olvashatóvá, s hallhatóvá tegyen mindent,
amit sok ember hasonlóan él meg, ott bent!
Egy poéta vágya?
Költői képek segítségével felvenni a harcot,
az oly sokszor álarcot viselő gonosszal szemben,
ki ha kell, bekötözött szemmel vezeti a szakadék
szélére a szelídek sorát!
Egy poéta vágya?
Csupán szavak erejével lépni a tettek mezejére,
igaz szóval csorbítani ki a gazember tőrét, s kergetni
szét a balgák seregét!
Egy poéta vágya?
Mi hasznára válna, ha gondolatait e világ csak könyvekbe
zárva tartaná, s nem nyitná ki többé, mert számára ez az egész
holmi szófecsérlés.
Egy poéta vágya?
Hogy a világ tükrében lássa viszont önnön maga által kreált varázslatos
ideáit, s termékennyé tegye a gátolt emberi felfogást, ez a kép
se nem torz, se nem repedt, egyetlen célja,
hogy átadja az értékes üzenetet!