A gőzhajó feltalálása kapcsán mindenkinek az 1807-es évszám ugrik be, hiszen a Robert Fulton által épített Clermont nevű, lapátkerékkel hajtott gőzhajó ekkor tett meg 32 óra alatt 240 km-t a Hudson folyón. Ez a siker hozta meg az áttörést a gőzhajó általános megítélésében. Az első gőzhajó azonban nem Fultoné, hiszen már 100 évvel korábban próbálta eladni a találmányát az angoloknak egy francia fizikus, Denis Papin, de nem járt szerencsével.
Az első dunai gőzhajó
A hajózás korszerűsítését a bécsi udvar is ösztönözni kívánta, ezért egy 1817-es királyi rendeletben szabadalmat ígért annak, aki először készít ilyen járművet a Habsburg Birodalomban. 1817-ben a gőzgéppel hajtott járművek építése még korántsem számított rutinfeladatnak az iparilag sokkal fejlettebb Angliában vagy az USA-ban sem - gondoljunk csak bele, a Stephenson féle gőzmozdony is 1825-ben készült el! Ezért is akkora teljesítmény, hogy Bernhard Antal pécsi polgár, az eszéki hídvám bérlője1817-ben a Dráva menti Sellyén megépítette az első dunai gőzhajót, a Carolinát, ezzel megteremtve a dunai gőzhajózást. A járművet még ebben az évben bemutatták Bécsben is, de a szabadalom megadása egy évet késett. A Carolina nem szállító, hanem vontató hajónak épült, Bernhard a már meglévő hajók lovakkal történő vontatását kívánta kiváltani. (A vízfolyási irányával szemben vontatni kellett a járműveket.)
Az első dunai gőzhajó 1822-ben elsüllyedt.
Ezzel, a besorolását tekintve folyami vontatóval, indult meg hazánkban a gőzhajózás kora, ami aztán egészen a 1970-es évekig fog tartani.
Az Első Duna gőzhajózási Társaság (Erste Donau-Dampfschiffahrts Gesellschaft – DDSG)
Érdekes tény, hogy az első üzleti szempontból is sikeres dunai gőzhajózási vállalkozást 1829-ben két angol hajóépítő (John Andrews és Joseph Prichard) hozta létre, az első gőzhajó megépítését pedig egy bécsi bankár támogatta. A Társaság első gőzhajóját, a "Franz I"-t 1830-ban sikeres próbaútjai után állították forgalomba, és 15 évre kaptak szabadalmat a dunai gőzhajózásra. A fejlődés ellenére a XIX. század közepén a belföldi gabonaszállítmányok 50-60 %-át még mindig lóval vontatott fahajók szállították a magyar vizeken. A reformkorban sokszor vitára adott okot, hogy mivel a DDSG részvényeinek többségét osztrák tőkések birtokolták, és az a magyar érdekektől független tarifapolitikát folytatott, ezért a magyar liszt- és gabonaexportot sok esetben hátrányos helyzetbe juttatta.
Gróf Széchenyi István tevékenysége
Széchenyi István is részvényese, majd igazgatósági tagja lett a társaságnak, és ebben a minőségében a fejlesztés legaktívabb szervezőjévé vált. Kiállt amellett, hogy a folyók szabályozása elengedhetetlen feltétele a hajózás fejlődésének, ezért hozzákezdtek a zuhatagok tudományos igényű felméréséhez. A gróf 1830 nyarán egy evezős bárka fedélzetén maga is végighajózott Pesttől egészen a torkolatig, s az itt szerzett tapasztalatai alapján – már, mint az Al-Duna szabályozás királyi biztosa – megbízta Vásárhelyi Pált a munkálatok műszaki vezetésével. A folyam medréből mintegy 4000 m³ szikla kirobbantásával elérték, hogy a Vaskapu közepes vízállásnál gőzhajók számára is hajózhatóvá vált. A Duna bal partján 122 km hosszú parti utat építettek, amely alacsony vízállásnál is lehetővé tette a forgalom fenntartását. Az első gőzös 1834. április 14-én haladt át a Vaskapun. Még ebben az évben Széchenyi Londonba utazott, hogy hajógépeket és a meder rendbehozatalára kotróhajót vásároljon. A folyamkotró összeszerelésének irányítására és későbbi üzemeltetésére Angliából Bécsbe érkezett egy fiatal gépész, Adam Clark, a Lánchíd későbbi építője. A Vidra névre keresztelt kotró első munkája az óbudai téli kikötő kialakítása volt.
A következő lépés az óbudai hajógyár létrehozása volt. Az itt készített első gőzhajó 400 utas befogadására volt képes és az Árpád nevet kapta.
Építését 1837 elején fejezték be, majd rövidesen megkezdték a speciális vontató hajók és uszályok gyártását is. A hajókba kerülő gőzgépet 1859-ig külföldről hozták.
1839-ben itt készült el a kontinens első vastestű hajója, amit Sophie névre kereszteltek.
A gyár dinamikus fejlődése révén rövidesen az egyik legnagyobb hazai iparvállalatnak számított.
A tiszai gőzhajózás
A XIX. század első felében a Tiszán is megjelentek a gőzhajók, de elterjedésükhöz nagyon jelentős folyószabályozási munkálatokra lett volna szükség. S bár Széchenyi az 1840-es évek közepén elkezdte szervezni, és a költségekre a Kamara a só alapból biztosított keretet, a tényleges munkálatokra csak a szabadságharc bukása után került sor.
Az alábbi linkeken még többet tudhatsz meg erről az érdekes témáról. Kellemes kikapcsolódást kívánunk!
Széchenyi István – Wikipédia
https://hu.wikipedia.org/wiki/Széchenyi_István
Gőzhajó – Wikipédia
https://hu.wikipedia.org/wiki/Gőzhajó
Néhány szó a dunai hajózás körül | Széchenyi Fórum
www.szechenyiforum.hu/3/hirek/6593/543/Nehany_szo_a_dunai_hajozas_korul
Szent Vendel
Legkorábbi életrajzai 1417 után jelentek meg és a következő történetet tartalmazzák: skót herceg volt, de titokban elhagyta a királyi udvart, és Rómába zarándokolt. Visszafele utazva Westrich mellett egy kis házikóban telepedett meg és koldulással kereste kenyerét. Amikor egy birtokos megfeddte tétlenségéért, pásztornak szegődött el. Később egy csoda rávette földesurát, hogy engedje meg Vendelnek a remete életmódhoz való visszatérést. Szent életmódjának a híre elterjedt. Számos földműves kereste fel, hogy beteg jószágait megáldja. Végül a tholei kolostor apátjának választották és pappá szentelték. Sírja fölé kis kápolnát emeltek, utóbb ekörül nőtt ki St. Wendel városka.
A pásztorok védőszentjükként tisztelik. Emléknapja október 20.
Biztosan felkeltette érdeklődésedet ennek a híres szent embernek a története.
Ehhez is mellékelek néhány linket, hogy minél többet tudj meg erről a történetről!
Szent Vendel napja - Magyar Néprajzi Lexikon /
mek.oszk.hu/02100/02115/html/4-1754.html
Október 20. - Vendel napja - Netfolk: népművészet, hagyományok
netfolk.blog.hu/2012/10/20/oktober_20_vendel_napja
