Megroppanthatatlan sziklafal

Nemhiába, ezt már Virág elvtárs is megmondta annak idején. Anno az átkosban. Az élet bizony nem egy habostorta. Mármint nem minden esetben az.

Tudott ám valamit a bolond bolsevik.  A cukor, a máz ugyanis nem mindig okoz kellemes ízérzetet az ízlelőbimbőval érintkezve.

Van úgy, hogy próbálkozik az ember. Hajtja magát szívvel-lélekkel. Mindenbe belefog, próbálja legjobb tudása szerint végezni a dolgát. Nem ismer lehetetlent. Virgonckodik. Felnőttként is, lélekben mint egy tizenéves kamasz. Aztán óhatatlanul valami megváltozik.

És semmire nincs magyarázat.

Csodálatos ifjúkora volt. Féltő atyai szigorral és rengeteg baráttal fűszerezve. Megtanult mindent, amit lehetett. Dolgozott, állandó mozgásban teltek a napjai. Mindig figyelt, éhes volt az újra, a sikerre. Okulni akart. Hogy saját lábára állhasson, hogy ráléphessen az önellátás göröngyös, de szükségszerű útjára. Dolgozni kezdett. Nem elsősorban magáért, mások érdekében. Segítette az elesetteket, a betegeket.

Mígnem egy nap beütött a krach. A sors irtózatos módon közbeszólt. Az élet ugyanis hatalmas rendező. Szinte pillanatok alatt egy tragédia kellős közepén találta magát. Egy irtózatosan komoly, feszültégekkel teli thriller forgatásába csöppent.

Felkészületlenül.

Az ember, aki nem ismert lehetetlent. Aki kettéharapta volna ereje teljében a legnemesebb acélt is. Az a nyomorult parazita, az aprócska vírus irtózatos erővel terítette le a színizom, nagy erejű férfit. Nem volt apelláta. Kihúzta a szőnyeget a talpa alól.

Sötét viharfelhők gyülekeztek körülötte. Mr. Kaszás, a halál nagykövete szerette volna táncba hívni. Már a tarkóján érezte a leheletét. Teljesen új dimenzióba került.

Az élet pedig más megvilágításba.

Ő azonban nagy harcos volt. Igazi gladiátor. Nem engedhette meg, hogy térdre rogyjon. Pedig csak úgy zúdultak a jobbhorgok az állkapcsára. Nem embertől: az élet, a megfoghatatlan űzött vele kegyetlen játékot. Mindig azért dolgozott, hogy másokon segítsen. Hogy mosolyt csaljon az emberek arcára. Emberit, őszintét. Rengeteg energiát fektetett bele.

Erre tessék.

Nem voltak egyszerű idők. A család önzetlen segítsége, a mérhetetlen fokú élni akarás azonban átlendítette a legnagyobb nehézségeken. Májtranszplantált lett és felépült. Újra elkezdte látni a fényt az alagút végén. A fényt, amely gyerekeinek, unokáinak köszönhetően egyre erőteljesebben ragyogja be életét. Aztán a közelmúltban teljesen kivilágosodott. A párjának hála totális fényár költözött az életébe. Vakító, mindent elárasztó boldogság.

A Janiégbolt szivárványba borult. Megtalálta élete értelmét. Az ecsetet, amely tiritarkára pingálja addigi szürke hétköznapjait.

Munkájában is kiteljesedett. Pedig voltak hullámvölgyek. Nem egy esetben próbálták nemtelen támadásokkal ellehetetleníteni. A betonkemény szikla ekkor sem tört szét, bár belülről repedezett. De mint sokszor, most sem hagyta magát. Talpra állt a legnehezebb helyzetekben.

Szigorú, következetes ember, néha makacsabb mint egy öszvér. Sokszor indulatos, de kenyérre lehet kenni. A gyerekek elismerik következetes munkáját, sokan példaképnek tekintek. Ha Jani bácsi számon kér, nincs mellébeszéd.

És így van rendjén. Vigyázállás van. Mint a régi, szép időkben.

Megjárta a hadak útját, hogy stílusosan fogalmazzak. Akár egy keljfeljancsi. Ütötte az élet jobbról-balról. És lám, Jancsi felkelt.
Véglegesen talpon maradt.

Mert a kihívások megacélozzák az embert. Ez történt az ő esetében is.
Egyszerű, talpig becsületes férfi, igazi ezermester. Állat-és természetbarát, remek apuka, hűséges, szerető társ. Ledönthetetlen bástya. Megroppanthatatlan sziklafal.

Kedves Olvasóink! Vendégszoba rovatunk az ősz derekán ismét szélesre tárja kapuit. Fogadják ezúttal szeretettel iskolánk tiszteletben álló folyosóügyeletesével, a sokat tapasztalt, harcedzett, mindenki Jani bácsijával, a Török Jánossal készült interjút!

Rengeteget jövünk, megyünk az iskolában nyitott szemmel járva, s nap mint nap láthatjuk  mennyire lelkiismeretesen végzed a munkádat. A renitens gyerekekkel szigorú vagy, de érződik az is, hogy a jó szándék vezérli minden lépésedet. Nehéz ma a 21. században egy folyosóügyeletes munkája egy oktatási intézményben?
Nehéz. Ismernünk kell mindenféle törvényt, szabályt, emellett tudni kell szót érteni a gyerekekkel is.

Sajnos egyre nagyobb szükség van efféle ügyeletesek jelenlétére az iskolákban. Nem mintha nem örülnénk nektek, de van létjogosultsága a munkátoknak. Minek köszönhető ez? Miért van a mai világban több fegyelmezetlen gyerek a kelleténél szerinted?
Véleményem szerint minden gyerek azt hozza be az iskolába, amit otthon lát, nagy hatással van a családi környezet a tanulókra. Ez az én elvem. Amit a gyerek otthon tapasztal, azt behozza az iskolába. Mindemellett a munkanélküliség, a szülők munkanélkülisége is szerepet játszik ebben.

Miért nehezebb ma gyereknek és szülőnek lenni, mondjuk a 20-30 évvel ezelőtti állapotokhoz képest?
20-30 évvel ezelőtt én is gyerek voltam szinte, sokkal jobb volt akkor minden szempontból az életünk. Szigorúbbak voltak otthon és az iskolában egyaránt a felnőttek. Ha rosszak voltunk, kaphattunk az iskolában is egy fülest, meg otthon jött a többi. A szülők nem jöttek fel reklamálni miatta, sőt ők is szégyellték magukat. Az én szüleim nagyon szigorúak voltak, odafigyeltek rám. Sokkal jobb volt gyerekként is élni évtizedekkel ezelőtt. Több volt a játék, erősebbek voltak a baráti közösségek, a mobil, a digitális világ nagyon elviszi a gyerekeket rossz irányba, persze csak azokat, akik hagyják. Sok erőszakot vesznek át a médiából, sokkal rosszabb most a helyzet, úgy gondolom.

Egy igazi magyar giggiolo:)

Elmesélnéd az olvasóknak miből áll egy napod az iskolában?
Egész nap lótok-futok, ritkán tudok pihenni. Kezdetben az volt a dolgunk, hogy hátul figyeljünk a kapunál, vigyázzunk a helyiségekre. Sajnos sok rétegből áll a feladatköröm. Retinens gyerekekre vigyázok, sokat vannak velem. Sokszor jeleznek a pedagógusok magatartásproblémás gyerekekkel kapcsolatban.

Mindemellett ha kell, pakolsz, ecsetet ragadsz, fúrsz-faragsz. Igazán sokoldalú jelenség vagy, aki imád barkácsolni, szerelni. Honnan ered az ezermesterség imádata? Szülői örökség esetleg?
Már gyerekkoromban is szerettem barkácsolni, nem örülök annak, ha valamit magamtól nem tudok megcsinálni. Mindenem a barkácsolás, szívesen töltöm vele az időmet. Szerelés, festés, mázolás. A bátyámtól tanultam hegeszteni, fúrok-faragok is, ha kell. A kőműves munkát is rám lehet bízni, ha szükséges építek, remek hobbi számomra az ezermesterkedés.

Pihenő munka közben

Igazi rongy kölyök lehettél, ahogy ismerlek olyan, aki mindig rosszban sántikált. Mégis nagybetűs ember, becsületes, jóravaló, tisztalelkű felnőtt lettél. Mit üzennél a mai fiatal generációnak, szerinted hol siklik félre gyakran egy mai fiatal élete?
Szerintem a politika, a munkanélküliség nagyban tehet erről, hogy számos fiatal élete a nem megfelelő mederbe terelődik. Azt látják a gyerekek gyakran sajnos otthon, hogy a szülők gyakran nem dolgoznak, és emiatt siklik félre főleg a fiatalság. Mennek egymás után, egymást utánozzák, gyakran vezetik bele a rosszba társaikat. Ez egy olyan negatív folyamat, melyet mindenképpen le kellene lassítani.

Ha egy hétre kineveznének rendvédelmi miniszternek a munkádból adódóan, mit tartanál a legfontosabb intézkedésednek?
Elsőként a gyermekvédelmi törvényeket írnám át, mégpedig úgy, hogy több joga legyen az iskolának, a tanárnak, mint a gyereknek. Jelenleg sajnos nem sok joga van a felnőtteknek, pedagógusoknak, szülőknek, nem tudja nagyon sok gyerek, mi a kötelessége. Több eszközt adnék a felnőttek kezébe, jobban betartatnám a gyerekekkel a kötelezettségeiket.

Több éve dolgozol iskolánkban, hogyan kerültél ide, hogy érzed magad, milyennek látod az itt zajló munkát?
Korábban az egyetemen dolgoztam, az ottani biztonsági szolgálatot vezettem. Szeretek itt lenni, eleinte fel akartam adni, sokszor bántottak kívülről jogtalanul, sok volt a piszkálódás. Munkámból kifolyólag kerültem már nehezebb helyzetekbe. Egyébként jól érzem itt magam, egyre változatosabb a munka, kezd alakulni a rend. Szeretnénk minél többet szigorítani, szeretnénk segíteni a tanárokat ahogyan tudjuk, ha szükséges, elérni azt, hogy több legyen a joguk.

Milyen kapcsolatot sikerült kialakítanod a pedagógusokkal, a gyerekekkel?  Munkádból kifolyólag nem biztos, hogy mindegyik lurkó rajong érted..
Vannak gyerekek, akik rajonganak értem, és olyanok is, akik példaképnek tartanak, olyanok szeretnének lenni, mint én. Erre nagyon büszke vagyok. A tanárok nagy részével remek a viszonyom, sok pedagógussal kerültem közeli kapcsolatba.

Barátok közt

Éreztél olyat esetleg, hogy valaki lenéz a munkád miatt?
Szerintem eleinte volt ilyen, most már nem érzem, régebben előfordult, hogy nehezemre esett bejönni dolgozni is emiatt, de szerencsére mára megváltoztak a dolgok.

Egyébként mi szerettél volna lenni gyerekként mi az eredeti végzettséged?
Az egészségügyben végeztem, eredeti szakmám műtős.

Igényes precíz embernek ismerünk, mennyire vagy türelmes, könnyen dühbe gurulsz adott esetben, ha valami nem az elképzeléseid szerint alakul?
Eléggé. Sajnos elég türelmetlen vagyok, nehezen viselem el, ha nemet mondanak.

Könnyen ismerkedsz, mely személyiségjegyeidnek köszönhető ez? Mire vagy büszke leginkább?
Szerintem a határozottságnak és a közvetlenségnek.

Hogyan viseled a nemtelen támadásokat, a negatív kritikát?
Sokszor lelkiismeret-furdalásom van, az iskolában nem mutatom, ha problémám van, de otthon látható rajtam, eléggé megvisel. Két-három nap alatt azonban igyekszem túllépni a nehézségeken.

A magánéleted is kitartásodnak köszönhetően ért igazán révbe. Sok erő és türelem kellett ahhoz, hogy megtaláld életed szerelmét, de elérted a célodat, nem ismertél lehetetlent. Nemcsak te, a párod is őszintén repestek a boldogságtól, az arcotokra van írva, hogy imádjátok egymást. Sosem adtad fel és beérett a gyümölcs, büszke vagyok rátok. Mi mindent köszönhetsz a kapcsolatotoknak?
Nagyon boldog vagyok, hogy megismertem őt, köszönöm neki a sok szeretetet, meg hogy megtanított a türelemre. Ő a nagy ő az életemben, mindent megtennék a boldogságáért.

Mit jelent számodra az igazi nő? Könnyen levetted a csajokat régebben a lábukról?
Általában igen. Nemcsak a szépség dominál egy nő esetében, inkább a lelket kell nézni meglátásom szerint. Szeretem a jólelkű nőket, egy hölgy legyen általában jókedvű, mindig tudjon mosolyogni, tudjon velem megbeszélni mindent, figyeljen rám.

Nagy szenvedélyed a vásárlás, mik azok a dolgok, amikre gyakori vásárlóként odafigyelsz?
Szeretem a márkás termékeket, a Nike a kedvencem. A minőségre gyúrok elsősorban.

Milyen emberi tulajdonságot nem tudsz elviselni?
Az emberi butaságot. Azt, ha valaki értetlen, nem lehet észérvekkel meggyőzni. Utálom a kétszínűséget, ha a szemembe mosolyognak, hátulról meg közben leszúrnak.

Könnyen megbocsátasz azoknak, akik rosszat tesznek neked? Mennyire vagy haragtartó?
Nem vagyok abszolút, senkire nem tudok haragudni, akkor sem, ha szándékosan rosszat csinál.

Több nevelt gyereked volt, akikkel rendszeresen tartod a kapcsolatot, igazán érdeklődő vagy irántuk. Unokákkal is büszkélkedhetsz már. Milyen érzés?
Nagyon szeretem a gyerekeket, szerettem a nevelőszülőséget, mindent megtettem ezekért a fiatalokért, hogy jó úton haladjanak, jelenleg azonban másfelé sodort az élet, de nagyon szeretem őket. Három unokám van, két lány egy fiú, nagyon büszke vagyok rájuk. Öt nevelt gyerekem volt.

Szerinted mik egy igazán jó apa ismérvei a mai világban?
Ha a lányomat megkérdeznénk, azt mondaná, hogy apa nem apa, hanem ő egy barát.

Ebben valóban minden benne van.

Rajongsz az autókért, motorokért is, hogyan fertőzték meg az életedet?
Gyerekkoromban már vezettem: a bátyám csinált nekem egy homokfutót, Trabant és Pannónia motorral működött. Nagyon szerettem traktorozni, mindent el tudok vezetni a mai napig.

Sosem féltél a motortól, hogy nagyot lehet vele esni?
Nem, nem féltem semmitől.

A vad motoros:)

Van e kedvenc márkád? Ha lehetőséged lenne, milyen típussal hasítanád az utakat?
A Chevrolet és a Yamaha a favorit, mindkettő van a tulajdonomban szerencsére.

A motor a szabadság jelképe, de egyébként mennyire bírod a kötöttséget az élet bármilyen területén?
A munkában nagyon szeretem a szabályokat, nagyon fontos azok betartása. Betartom és be is tartatom. A magánéletben szeretem, ha nem tartanak kordában. Olyan párt kell választani, aki meghagyja a szabadságot, de tény: egyébként nélküle nem szeretek menni sehová.

Szenvedélyed a természetjárás, a kirándulás is. Ha teheted, hazánk mely tájain barangolsz legszívesebben?
Bejártam számos vidéket már, a kedvenceim a Mecsek és a Zemplén. Ha tehetném, minden nap kimennék a hegyekbe, egyik kedvenc hobbim a túrázás. Ezelőtt tíz évvel túravezetőként is tevékenykedtem egy táborban, a Mecsekben.

A békés természetben

Orpheusz. Érzékeny téma. Imádod az állatokat, nem olyan régen, hűséges kutyusod az örök vadászmezőkre távozott. Nagyon megviselt a halála? Hogyan lettél állatbarát, miért fontos szerinted szeretni őket?
Amelyik ember nem szereti az állatokat, nem tiszteli a saját faját sem. Orpheusz olyan volt nekem, mint egy igazi barát, nagybetűs társ volt, ma is elcsuklik a hangom, ha rá gondolok, a sírás kerülget. Nagyon szeretem őket a mai napig, kutyákat, macskákat egyaránt. Tisztelni, becsülni kell az állatot, némelyikük értelmesebb, mint néhány ember.

A leghűségesebb barát: Orpheus

Szíveden viseled az idős emberek sorsát is, igazán empatikus vagy irántuk.  Hogyan alakult ki benned az együttérzés irántuk?
Régen műtősként dolgoztam a komlói kórházban, ahol számos elesett embert gondoztam. Most is ápolok egy bácsit Debrecenben, örömmel segítek neki. Korábban is jellemző volt rám, volt olyan,hogy egy pályázaton harminc ember közül engem választottak ki, hogy én ápoljam, erre nagyon büszke vagyok a mai napig. Tisztelni, szeretni kell az időseket.

Szerettél az egészségügyben is dolgozni, de majdnem egyoldalú és végzetes lett ez a „szerelem”. Egy fertőzésnek köszönhetően májátültetést kellett rajtad végrehajtani évekkel ezelőtt. Mennyire nehéz beszélni több év távlatából erről az időszakról?
Most már könnyebb, de akkor nehéz volt megélnem azokat a napokat, hónapokat. A családom azonban akkor nagyon sokat segített, végig mellettem voltak a legnehezebb pillanatokban is.

Volt igazán halál közeli élményed? Olyan, amikor azt érezted, hogy bedobod a törülközőt ?
A májbetegség következménye gyakran az öngyilkossági hajlam bizonyos embereknél. Nekem is voltak néha nehéz pillanataim, de szerencsére erős voltam, és nem csináltam semmiféle butaságot. A család mindenben segített, hála az égnek.

Mindig ilyen pozitív vagy azóta az élet minden területén?
Igen mindig. Ha valaki pár lépésre kerül a halálhoz, s aztán meggyógyul, számos dolgot átértékel az életében.

Van valami káros szenvedélyed?
Nincs. Sem előtte sem utána nem volt.

Nagyon szereted a sportot, többször égettük korábban a kalóriákat együtt a konditeremben. Jelenleg sportolsz e valamit, hogyan tartod karban magad?
Jelenleg kerékpározom: reggelente és délutánonként is.

Energikus, lendületes vagy, simán letagadhatnál 10-15 évet. Mi Török János igazi mozgatórugója? Mi visz előre az életben?
Első a párom. Illetve az unokáim, akik Komlón vannak. Sajnos ritkán látom őket, szeretném sokkal gyakrabban. Élni kell, addig amíg lehet: nem létezni, ÉLNI. Csupa nagybetűvel.

Sokszor szememre vetik, de szerintem rád is jellemző, hogy sokat beszélsz, mindig pörögsz. Te is így látod ezt?
Valóban. Nagyon szeretek beszélni, pörögni, nem szeretem a teszetoszaságot. Örülök, ha a középpontban vagyok, ha mindent én csinálhatok.

Ha kihalásznál egy aranyhalat a folyóból és hármat kívánhatnál tőle, mi lenne az?
Nincs kívánságom.

Kedvenc színészed?
Jet Li. Bruce Lee is nagy kedvenc, szeretem a régi karatés filmeket.

Mennyi időd van mozizni, filmezni?
Moziba sajnos ritkán jutunk el, de otthon, ha lehet, sok filmet nézek.

Ha étel, ital, mi a favorit? Szeretsz a konyhában sürögni-forogni?
Nagyon szeretek főzni, és sokan dicsérik a főztömet. Kifejezetten kedvenc ételem nincs. Alkoholt nem iszom, csak vizet.

Milyennek szeretnéd látni magad és az iskolánkat néhány év múlva?
Magamat ugyanilyennek, az iskolánkat pedig olyan intézménynek, amely folyamatosan fejlődik, ahol egyre erősebb a rend, a fegyelem. Tisztelettudó gyerekek tömkelegét látnám szívesen a jövőben is.

Kedves János!  Köszönöm az interjút, további jó egészséget, boldog életet kívánok a pároddal, érezd jól magad a munkahelyeden és az unokáid körében is!